Vörösmarty Lili

A mai világban a Vörösmarty Lili alapvető helyet foglal el a mindennapi élet különböző területein. Akár a munkahelyen, akár egyetemi, kulturális vagy társadalmi területen, a Vörösmarty Lili az emberek széles köre számára fontos és érdekes témává vált. Hatása és relevanciája felkeltette a kutatók, a szakemberek és a nagyközönség érdeklődését, akik igyekeznek megérteni fontosságát és következményeit. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Vörösmarty Lili szerepét a mai társadalomban, elemezve annak alakulását, kihívásait és lehetséges megoldásait. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Vörösmarty Lili hogyan alakította és alakítja tovább a jelenlegi környezetet, valamint azt, hogy milyen előnyökkel és kihívásokkal jár a jelenléte a különböző kontextusokban.

László Endréné Vörösmarty Lili
SzületettVörösmarty Lili

Kolozsvár
Elhunyt1964. november 20. (40 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaLászló Endre
Foglalkozásaszínész
Halál okaközúti baleset
SírhelyeÚj köztemető (21/1-1-254/A)
A Wikimédia Commons tartalmaz László Endréné Vörösmarty Lili témájú médiaállományokat.

Vörösmarty Lili (Kolozsvár, 1924. május 10. – Budapest, 1964. november 20.) magyar színésznő. A dédapja Vörösmarty Mihály közeli rokona volt.[2]

Életpályája

Anyja és nagyanyja is színésznők voltak. 1941–1944 között az ország több színházában szerepelt. 1944-től a Magyar Színház, 1945-től a Kis Színház tagja, illetve 1945-től ismét játszott vidéken is. 1950-től a Magyar Rádió színésznője volt haláláig.

Híres szerepe a népszerű A Szabó család című rádiós szappanopera Icája.

Autóbalesetben hunyt el.[3]

Vörösmarty Lili sírja Budapesten. Új köztemető: 21/1-1-254/A.

Egyéb főszerepei

  • Erzsébet (Zawieyski: Válaszút)
  • Sienai Katalin (Paoliere: A mennyei láng)
  • Lisette (Marivaux: Szerelem játéka)

Filmjei

Jegyzetek

  1. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. Petőfi Irodalmi Múzeum
  2. ↑ Szabó Icu. Tükör, I. évf. 4. sz. (1964. április 28.) 25. o.
  3. ↑ Vörösmarty Lili. Film Színház Muzsika, VIII. évf. 48. sz. (1964. november 27.) 20. o.

Források