A mai világban a Völcsey Rózsi olyan releváns téma, amely általánosságban felkeltette a társadalom figyelmét. A technológia és a globalizáció előrehaladtával a Völcsey Rózsi a politikától a tudományig, beleértve a kultúrát és a szórakoztatást is, számos területen megbeszélések és vita tárgyává vált. Mivel a Völcsey Rózsi továbbra is váratlan módon befolyásolja életünket, kulcsfontosságú, hogy feltárjuk következményeit és következményeit a mai társadalomban. Ebben a cikkben közelebbről megvizsgáljuk a Völcsey Rózsi jelenségét és mindennapi életünk különböző aspektusaira gyakorolt hatását.
Völcsey Rózsi | |
Született | 1895. december 15. Árpád |
Elhunyt | 1966. január 7. (70 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | színész |
Iskolái | Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1914) |
Kitüntetései | Magyarország Érdemes Művésze díj (1966) |
Sírhelye | Farkasréti temető (22-1-5/6)[1] |
Színészi pályafutása | |
Aktív évek | 1915–1966 |
Híres szerepei | Lyon Lea Bródy S.: Lyon Lea Tímár Liza Bródy S. Tímár Liza Aase anyó Ibsen: Peer Gynt Mari néni Falurádió |
Völcsey Rózsi névvariáns: Völcsei Rózsi (Árpád, 1895. december 15. – Budapest, 1966. január 7.)[2][3] magyar színésznő, érdemes művész.
Erdei Sándor és Horvát Julianna gyermekeként született. Völcsey István örökbe fogadta. 1914-ben diplomázott a Színművészeti Akadémián. 1915-ben lépett a színi pályára, Palágyi Lajosnál Miskolcon, és mint drámai hősnő sikerrel működött mindenütt. Játszott vidéken, Győrött, Nagyváradon, majd 1942-ben és 1944-ben Szegeden is. 1945 és 1948 között a Magyar Színház, illetve a Vígszínház művésznője volt, majd a Magyar Rádiónál működött. A rádiótársulat tagjaként országosan ismertté vált, elsősorban erőteljes, humoros népi figurák megformálásával. A Falurádió állandó műsorának Mari néni-jét haláláig nagy népszerűség övezte. 1966-ban megkapta az érdemes művész kitüntetést.
Férje Siposs (Solymosi) Simon György volt, Solymosi Elek és Harmath Ilona fia, akihez 1922. augusztus 17-én Esztergomban ment nőül.[4]