Palágyi Lajos (színművész)

A Palágyi Lajos (színművész) olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki a modern társadalomban. A Palágyi Lajos (színművész) évek óta tanulmányozás, vita és viták tárgya volt különböző területeken, beleértve a politikát, a tudományt, a kultúrát és a történelmet. Relevanciája és az emberek életére gyakorolt ​​hatása miatt a mai világ megértése szempontjából rendkívül fontos téma. Az évek során a Palágyi Lajos (színművész)-ről szóló vélemények és nézőpontok széles skálája alakult ki, ami hozzájárult a jelenség ismereteinek és megértéséhez. Ebben a cikkben a Palágyi Lajos (színművész) legrelevánsabb perspektíváit és elmélkedéseit vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy elemezzük hatását és jelentőségét a mai társadalomban.

Ez a szócikk a színészről szól. Hasonló címmel lásd még: Palágyi Lajos (egyértelműsítő lap).
Palágyi Lajos
Született1876. március 9.
Baán
Elhunyt1932. január 4. (55 évesen)
Budapest
Házastársa
Foglalkozása
SírhelyeFiumei úti sírkert (34-2-55)
A Wikimédia Commons tartalmaz Palágyi Lajos témájú médiaállományokat.

Palágyi Lajos, Penyáska Alajos (Baán, 1876. március 9.[1] – Budapest, 1932. január 4.) magyar színész, színházigazgató.

Életpályája

Penyáska István posta altiszt és Olbricht Anna fiaként született, 1876. március 10-én keresztelték. 1894-ben még asztalossegéd volt, amikor egy műkedvelő előadáson fellépett. Később beiratkozott Horváth Zoltán színiiskolájába. Karrierjét vidéken kezdte, 1895. április 1-én Balogh Árpád színigazgatóhoz szerződött Vácra, 45 forint gázsival. Ezután különböző igazgatóknál, mint pl. Krecsányi Ignácnál és Makó Lajosnál is dolgozott, fellépett Székesfehérváron, Szombathelyen, Pozsonyban, Zomborban, Aradon, Debrecenben, Temesvárott, Miskolcon és Szegeden is. Penyáska családi nevét 1903-ban Palágyira változtatta.[2]

1907-ben lett a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója, 1920-tól 1923-ig pedig a Szegedi Nemzeti Színház élére került. 1922 márciusában megülte 15 éves igazgatói jubileumát. 1925-től a budapesti Nemzeti Színháznál működött, 1925. március 2-án mint szerződött tag fellépett a Haramiákban Moór Ferenc szerepében. Jellemábrázolása realista stílusú, természetes modorú volt, a hangsúlyt a mozgásra és a beszédre helyezte.

Az első neje Hevesi Janka színésznő volt, akivel 1899. december 2-án Zomborban lépett házasságra,[3] a második felesége nagykereki Menszáros Margit színésznő, akivel 1904. április 28-án Debrecenben kötött házasságot,[4] majd elváltak, s Menszáros később Fabényi Sándor neje lett. A harmadik felesége Greguss Margit színésznő volt, akivel 1920. október 30-án kötött házasságot Szegeden.[5]

Főbb szerepei

Galéria

Jegyzetek

  1. ↑ A bobóti róm. kat. egyházközség keresztelési anyakönyve, 10/1876. folyószám.
  2. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 107828/1903. Forrás: MNL-OL 30802. mikrofilm 172. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1903. év 40. oldal 22. sor
  3. ↑ Színész házasság (2. old.), Bácskai Hírlap 3. évf. 187. szám, subiblioteka.rs Szabadkai Városi Könyvtár honlapja - 1899.
  4. ↑ A házasságkötés bejegyezve a debreceni állami házassági akv. 205/1904. folyószáma alatt.
  5. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Szeged I. ker.(?) házassági akv. 862/1920. folyószáma alatt.

Források