Vásárhelyi Géza

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés

Vásárhelyi Géza
1978-ban
Élete
Született	1939. szeptember 7. Pécs
Elhunyt	1988. március 23. (48 évesen) Torda
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	vers

Vásárhelyi Géza (Pécs, 1939. szeptember 7. – Torda, 1988. március 23.) magyar költő.

Életútja

Középiskoláit a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban végezte (1956), a kolozsvári Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetben szerzett orvosi diplomát (1962). Szakmai pályáját körorvosként Alsóhomoródon kezdte (1962–63), következő állomásai: Nagysomkút (1963–67), Pusztaszentkirály (1967–68), majd haláláig Kövend.

Költői munkássága

Költőként a Vitorla-ének (Bukarest, 1967) nemzedékével vált ismertté; első verskötete (Viaskodás az angyallal) nem sokkal később (1969) jelent meg. Verseiben – írta Bertha Zoltán Ki vár engem? címmel megjelentetett hátrahagyott versei kapcsán – „egy felkavart érzelemvilágú, szenvedélyes önmarcangolással és vívódó életlátással teli, modern, egzisztenciális alanyi líra képe bontakozik elénk”. Majd így összegezett: „költészete … egészében az első Forrás-nemzedék lírájának indulati töltetét, energiáját, demonstratív önvizsgáló kérlelhetetlenségét és filozofikus-vizionárius, elvonatkoztató hajlamait, illetve a második Forrás-generáció konkrétabb alanyiságot egyaránt tanúsító szerves érték, megbecsülendő teljesítmény” (Alföld, 1992/4). Énboncoló verseiben költészetének legjavában felszínre jön a közösségi érzés.

Az 1970-es évektől gyakran közölt elemző kritikákat kortársairól: Páskándi Gézáról (Utunk, 1970/35), Kányádi Sándorról (Korunk, 1973/9), Lászlóffy Aladárról (A Hét 1973/22, 1977/11), Király Lászlóról (A Hét, 1976/50), Lászlóffy Csabáról (A Hét, 1977/37), Nyárádi Szabó Zoltánról (Utunk, 1979/41), Palocsay Zsigmondról (Utunk, 1979/45), Mózes Attiláról (Utunk, 1983/4).

Balázs Ferencről írt drámáját az Utunk közölte. Verseiből A lovasroham (Sarja de cavalerie) címen román nyelvű válogatást jelentettek meg 1987-ben Paul Drumaru fordításában.

Kötetei

• Viaskodás az angyallal. Versek; bev. Kántor Lajos; Irodalmi, Bukarest, 1969 (Forrás)
• A 998. éjszaka. Versek; Kriterion, Bukarest, 1976
• Én ezt már úgyis álmodom (versek, Bukarest, 1979)
• A tébolyult kalmár (esszénovellák, Kolozsvár, 1982)
• Álomtalanul már az örök éjszaka (versek, Bukarest, 1983)
• Álom nem-emlékeimről (versek, Bukarest, 1986)
• Şarja de cavalerie. Versuri; románra ford., bev. Paul Drumaru; Kriterion, Bucuresti, 1987 (Biblioteca Kriterion)
• A nincs-miért-madár (versek, Kriterion, Bukarest, 1988)
• Ki vár engem? Hátrahagyott versek (Budapest, 1991)
• Ne félj, az álom úgyis szertehordoz. Hátrahagyott versek; vál., szerk. Mózes Attila; Kriterion, Bukarest, 1993

Társasági tagság

• Jósika Miklós Kör alapító tag

Díjak, elismerések

• 1979-ben elnyerte a Kolozsvári Írók Egyesületének díját.

Jegyzetek

1. ↑ Gyászjelentés, Szabadság, 1988. március 26. Online hozzáférés. A Romániai magyar irodalmi lexikonban március 25. szerepel.
2. ↑ Új magyar irodalmi lexikon

Források

• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. Online hozzáférés

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.  
• Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 2225. o. ISBN 963-05-6807-1  

További információk

• Vásárhelyi Géza versei
• Páskándi Géza: Viaskodás a vidékkel. Utunk, 1969/43.
• Mózes Attila: Szilánkjait villantó egység. Utunk, 1976/40.
• Mózes Attila: „Tudnod kell engem”. Utunk, 1983/23.
• Mózes Attila: „az ártatlanok béna keretlegénye”. Utunk, 1986/26.
• Mózes Attila: „a szájba fojtott kiköpetlen ének”. Helikon, 1994/8.
• Markó Béla: A 998. éjszaka. Igaz Szó, 1976/11.
• Lászlóffy Aladár: Akinek körmére ég néhány milliónyi gyertya. Utunk, 1979/21.
• Lászlóffy Aladár: A költő is elfárad. Utunk, 1988/14.
• Lászlóffy Aladár: „Ha nincs öröklét”. Helikon 1990/12.
• Borcsa János: Formák változása. Korunk, 1979/12.
• Mit rejteget táskájában az író? Interjú Vásárhelyi Gézával. Korunk, 1980/11.
• Szász János: Álom és valóság Vásárhelyi Géza költészetében. Igaz Szó, 1986/12.
• Szász János: Az álmodó költő. A Hét, 1988/15.
• Köntös-Szabó Zoltán: Vásárhelyi Géza (Nekrológ) Népszava, 1988. április 16.
• Marosi Péter: Se kinn, se benn. Korunk, 1988/7.
• Cserés Ferenc: A bogárdi legendárium. Helikon 1991/1.
• Bogdán László: Álom halálon innen és túl, avagy Vásárhelyi Géza üzenete. A Hét, 1993/42.
• Bertha Zoltán: Vásárhelyi Géza válogatott versei. Alföld, 1992/4. Újraközölve in: Bertha Zoltán: Gond és mű. Debrecen, 1994. 222–225.
• Kisgyörgy Réka: A test szabad, a lélek reménytelen. Helikon, 1994/13.

Nemzetközi katalógusok	VIAF: 161608607 ISNI: 0000 0001 1122 8770