Ebben a cikkben Palocsay Zsigmond lenyűgöző életét tárjuk fel, egy karakter, aki jelentős hatással volt a történelemre. Szerény kezdeteitől monumentális eredményeiig Palocsay Zsigmond inspiráló figurának bizonyult, érdemes tanulmányozni. Elhivatottsága, szenvedélye és eltökéltsége révén Palocsay Zsigmond kitörölhetetlen nyomot hagyott a világban, dacolva az elvárásokkal és legyőzve a viszontagságokat. Ezeken az oldalakon közelebbről megvizsgáljuk Palocsay Zsigmond életének kulcsfontosságú pillanatait, és megvizsgáljuk maradandó örökségét. Csatlakozzon hozzánk ezen az úton, hogy többet megtudjon a Palocsay Zsigmond történetéről és hatásáról.
Palocsay Zsigmond | |
Élete | |
Született | 1935. november 1. Tordaszentlászló |
Elhunyt | 1994. április 20. (58 évesen) Kolozsvár |
Szülei | Palocsay Rudolf |
Gyermekei | Palocsay Kisó Kata |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | vers |
Palocsay Zsigmond (Tordaszentlászló, 1935. november 1. – Kolozsvár, 1994. április 20.) erdélyi magyar költő, Palocsay Rudolf fia, Palocsay Kisó Kata apja.[1]
Középiskolai tanulmányait a kolozsvári Református Kollégiumban végezte. Tizedik osztályos korában egy rendszerellenes diákszervezkedésben vett részt, ezért öt évre börtönbe került. Szabadulása után 1955-ben érettségizett, majd két évig a Mezőgazdasági Főiskolán tanult, végül a Zeneakadémián szerzett hegedűtanári diplomát. A kolozsvári zenei líceumban tanított. Viszonylag későn ért költővé, gazdag költői szókincse a természeti világból ihletődött. Bábjátékokat és gyermekverseket is írt. A kolozsvári Napsugár című gyermeklap munkatársa volt.