Ez a cikk a Várady Aladár témájával foglalkozik különböző nézőpontokból, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjon erről a kérdésről. A Várady Aladár-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemezzük, elmélyülve annak társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális szintű következményeiben. Ezen túlmenően az e területen végzett legújabb kutatásokat és vívmányokat, valamint a terület szakértőinek és szakembereinek véleményét is megvizsgálják. A Várady Aladár nagy érdeklődésre számot tartó és aktuális téma, amely részletes és alapos tanulmányozást érdemel, ezért ez a cikk átfogó elképzelést kíván nyújtani fontosságának és hatókörének megértéséhez.
Várady Aladár | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1873. július 19. Ipolyság |
Elhunyt | 1946. november 20. (73 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Tevékenység | zeneszerző, nótaszerző |
Várady Aladár (Ipolyság, 1873. július 19.[1] – Budapest, 1946. november 20.[2]) magyar nóta- és zeneszerző.
Várady (Rosenstein) Menyhért és Weisberger Terézia fia. 1898-ban Szegeden áttért az evangélikus vallásra. Színházi karmesterként tevékenykedett Szabadkán, majd néhány erdélyi városban. 1921-ben szerződött a nagyváradi színházhoz, amelynek 1926-ig volt zenei irányítója. Innen Miskolcra, majd Budapestre került. Zeneszerzőként operetteket és nótákat írt. Kis fiú című operettjét a budapesti Népszínház mutatta be 1895-ben, Léghajósok című operettjének (librettó Dutka Ákos) bemutatója Nagyváradon volt 1905-ben. Felesége Spiesz Mária (1880–1963)[3] volt, akivel 1903-ban Nagyváradon kötött házasságot.