Tomcsányi János

A mai világban a Tomcsányi János a közönség széles köre számára nagyon fontos és érdekes téma lett. Akár történelmi hatása, akár a kortárs társadalomban betöltött relevanciája, akár a különböző területekre gyakorolt ​​hatása miatt, a Tomcsányi János felkeltette az akadémikusok, a szakemberek és az amatőrök figyelmét. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk jelentőségét, időbeli alakulását és relevanciáját a jelenlegi környezetben. A Tomcsányi János eredetétől a modern világban betöltött szerepéig olyan téma, amelyet érdemes részletesen és kritikusan elemezni, hogy megértsük valódi hatókörét és következményeit.

Tomcsányi János
Született1873. szeptember 7.
Pekelnik, Árva vármegye
Elhunyt1935. december 30. (62 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaCzukrász Róza (1899–1935)
Foglalkozásatanár, műfordító
A „Tomcsányi János” lehetséges további jelentéseiről lásd: Tomcsányi János (egyértelműsítő lap).

Tomcsányi Tomcsányi János (Pekelnik, Árva vármegye, 1873. szeptember 7. – Budapest, 1935. december 30.) műfordító, publicista, tanár, a két világháború közötti időben a lengyel–magyar kapcsolatok kiemelkedő alakja.

Élete

Vidéken volt tanító, közben számos oktatásügyi cikket írt. 1903-ban a kultuszminisztérium tisztviselője lett. 1908-tól nyugdíjba vonulásáig tanfelügyelő volt. Lengyel nyelvtudásának köszönhetően a belügyminiszter lengyel referense is volt. Számos lengyel szépirodalmi művet fordított magyar nyelvre, többek között Juliusz Kaden-Bandrowski, Maria Konopnicka, Władysław Reymont, Henryk Sienkiewicz stb. műveit, de a lengyel nyelv tanításával, sőt írásaiban lengyel közjogi, politikai kérdésekkel is foglalkozott. Írásai többnyire a Magyarság és a Századok c. lapban jelentek meg. Tagja volt az irodalmi, kulturális kapcsolatok ápolásával foglalkozó Magyar Mickiewicz Társaságnak.[1]

Legfontosabb munkája az irodalmi Nobel-díjas Władisław Reymont Parasztok című regényének a magyarra fordítása volt.

Fontosabb művei

  • Kézirat-olvasási gyakorlatok: segédkönyv a kézirat-olvasás és fogalmazás tanitásához az elemi iskola 4–6. oszt., az ismétlő-, ipar- és kereskedelmi tanonciskolák használatára. Budapest, 1901. 63 o.
  • A mai lengyel irodalom. In: Pásztortűz, 1925, 378. p.
  • Lengyelország. Vázlatok és tanulmányok. Budapest, 1933. 293 o.
  • A cseh–lengyel viszály. Magyar Szemle, 1934. 5–8. sz.
  • Az új lengyel alkotmány. In: Katholikus szemle, 1935, 659-661. o.
  • Tomcsányi János, vitéz nagybányai Horthy Miklós, Moscicki Ignác, Huszár Károly (szerk.): Magyarország és Lengyelország. Magyar–lengyel kapcsolatok a történelemben, kultúrában és gazdasági téren. Budapest–Warszawa, 1936, 399 o.

Irodalom

Jegyzetek

  1. ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3–4. 195–199. o., library.hungaricana.hu.

Források