Tim Berners-Lee

Ebben a cikkben átfogó és részletes perspektívából tárgyaljuk a Tim Berners-Lee-et, hogy olvasóinknak teljes és gazdagító elképzelést nyújtsunk a témáról. Ennek megfelelően a Tim Berners-Lee-hez kapcsolódó különböző szempontokat, tanulmányokat és véleményeket fogjuk feltárni, azzal a céllal, hogy átfogó és naprakész elemzést kínáljunk. Ez a cikk a keletkezésétől a jelenlegi fejlődéséig, a társadalomra gyakorolt ​​hatásán és a különböző területeken való relevanciáján keresztül igyekszik gazdagító tudásforrást nyújtani mindazok számára, akik érdeklődnek a Tim Berners-Lee világába való belépés iránt.

Tim Berners-Lee
2014-ben
2014-ben
SzületettTimothy John Berners-Lee
1955. június 8. (69 éves)[1][2][3][4][5]
London[6]
Állampolgárságabrit[7][8][9]
SzüleiMary Lee Woods
Conway Berners-Lee
Foglalkozása
Iskolái
  • Emanuel School (1969–1973)
  • The Queen's College (1973–1976, fizika)
Kitüntetései
Lista
  • Fellow of the Royal Society of Arts
  • honorary doctorate of the University Polytechnic of Madrid
  • honorary doctorate of Lancaster University
  • Fellow of the Royal Academy of Engineering
  • Fellow of the British Computer Society
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
  • Brit Birodalom Rendjének tisztje (1997–2004)[10]
  • Ars Electronica-díj (1995)
  • ACM Software System Award (világháló, Robert Cailliau, 1995)[11]
  • W. Wallace McDowell Award (1996)[12]
  • Mountbatten Medal (1996)
  • IEEE Koji Kobayashi Computers and Communications Award (világháló, 1997)[13]
  • Dennis Gabor Medal and Prize (1997)[14]
  • Lord Lloyd of Kilgerran Award (1998)[15]
  • Eduard-Rhein Technology Award (1998)
  • MacArthur Fellows Program (1998)
  • EFF Award (2000)
  • Paul Evan Peters Award (2000)[16]
  • Royal-érem (2000)
  • a Royal Society tagja (2001)
  • Sir Frank Whittle Medal (2001)
  • Japán Díj (2001)
  • Asturias hercegnője műszaki és természettudományos kutatási díj (2002, Bob Kahn, Lawrence Gilman Roberts, Vint Cerf)[17]
  • Albert emlékérem (2002)
  • Bodley Medal (2002)[18]
  • Marconi Prize (2002)
  • Computer History Museum fellow (2003)
  • Millennium Technology Prize (2004, 1 000 000 €)[19][20]
  • a Brit Birodalom Rendjének lovagparancsnoka (2004)[21]
  • Quadriga (2005)
  • President's Medal (2006)[22]
  • Lovelace Medal (2006)[23][24]
  • Charles Stark Draper-díj (2007)
  • Order of Merit (2007. június 13.)[25]
  • honorary doctor of the Open University of Catalonia (2008)[26]
  • IEEE Maxwell Award (2008)[27]
  • Royal Designer for Industry (2009)[28]
  • Honorary doctor of the University of Liège (2009)[29]
  • UNESCO Niels Bohr Medal (2010)
  • a Harvard Egyetem díszdoktora (2011)[30]
  • Internet Hall of Fame (2012)[31]
  • Queen Elizabeth Prize for Engineering (2013, Robert Kahn, Vint Cerf, Louis Pouzin, Marc Andreessen)[32]
  • OII Lifetime Achievement Award (2014)
  • Worthy of the City (2014, City of London)
  • a Yale Egyetem díszdoktorai (2014. május 19.)[33]
  • Order of the Cross of Terra Mariana, 1st Class (2015. február 4.)[34]
  • Turing-díj (2016)[35][36][37]
  • Obedience Award (2017)[38]
  • Axel Springer Award (2017)[39]
  • ACM Fellow (2024. január 24., 2023)[40]
A Wikimédia Commons tartalmaz Tim Berners-Lee témájú médiaállományokat.

Sir Timothy John „Tim” Berners-Lee (beceneve TimBL vagy TBL) (London, 1955. június 8. –) a Világháló (World Wide Web) pontosabban a HTML nyelv, a HTTP protokoll és más technológiák kifejlesztője (Robert Cailliau-val) és a World Wide Web Consortium elnöke, azé a szervezeté, mely a Web további fejlődésében talán a legnagyobb szerepet vállalta magára. Jelenleg az Inrupt cég technikai igazgatója, a Solid nevű keretrendszer (webes ökoszisztéma) megálmodójaként annak első számú fejlesztője. Az Order of Merit (OM), és a Brit Birodalom Rendje lovagi fokozatának (KBE) birtokosa.

Az első weblap

Az első weblap, amelyet Berners-Lee a CERN munkatársaként készített (és általában is az első) a http://info.cern.ch/, amelyet archiváltak itt. Ez az oldal először 1991. augusztus 6-án került ki, és arról szólt, hogy mi az a Világháló, hogyan használhatóak a böngészők, hogyan lehet webszervert létrehozni, és így tovább.

Útban a web-standardök felé

1994-ben Berners-Lee megalapította a World Wide Web Consortiumöt (W3C) a Massachusetts Institute of Technology-n. Ennek különböző vállalatok is tagjai lettek, melyek az internet minőségét akarták javítani sztenderdek és ajánlások elkészítésével.

A World Wide Web Consortium eredményeinek nagy részét láthatjuk az internet weboldalain. 1996-ban Håkon Wium Lievel együttműködve, a W3C újabb sztenderdet jelentett be, melynek a neve Cascading Style Sheets (CSS) volt. 2000 körül kezdték a közismert böngészők támogatni, ez is mutatja Berners-Lee fő célját, a Web szabadságát.

2004 decemberében professzori állást fogadott el a számítástudomány területén az Egyesült Királyság Southamptoni Egyetemén. Szorosan együtt fog működni az egyetemmel a szemantikus weben, az új projektjén.

Kitüntetései

Jegyzetek

  1. ↑ no99010609
  2. ↑ http://www.w3.org/People/Berners-Lee/Longer.html
  3. ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). Internet Movie Database . (Hozzáférés: 2015. július 21.)
  4. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Brockhaus (német nyelven). Brockhaus . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Brockhaus (német nyelven). Brockhaus . (Hozzáférés: 2021. május 31.)
  7. ↑ http://www.bbc.co.uk/blogs/magazinemonitor/2009/10/11-week/
  8. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2024. január 26.)
  9. ↑ 7571
  10. ↑ The London Gazette. The London Gazette 54794 pp. B25, 1997. június 13.
  11. ↑ https://awards.acm.org/award_winners/berners-lee_8087960#149
  12. ↑ https://www.computer.org/volunteering/awards/mcdowell
  13. ↑ https://www.ieee.org/content/dam/ieee-org/ieee/web/org/about/awards/recipients/kobayashi-rl.pdf. (Hozzáférés: 2023. június 30.)
  14. ↑ https://www.iop.org/about/awards/silver-subject-medals/dennis-gabor-medal-and-prize-recipients
  15. ↑ https://www.internethalloffame.org/official-biography-tim-berners-lee/
  16. ↑ https://www.cni.org/about-cni/awards/pep-award
  17. ↑ https://www.fpa.es/es/premios-princesa-de-asturias/premiados/2002-lawrence-roberts-robert-kahn-vinton-cerf-y-tim-berners-lee.html
  18. ↑ https://www.bodleian.ox.ac.uk/about/libraries/bodley-medal
  19. ↑ https://www.nytimes.com/2004/06/14/business/pioneer-who-kept-the-web-free-honored-with-a-technology-prize.html
  20. ↑ https://taf.fi/millennium-technology-prize/winner-2004/
  21. ↑ The London Gazette 57155 pp. S24
  22. ↑ https://www.iop.org/about/awards/presidents-medal-recipients
  23. ↑ Justin Richards: BCS honours inventor of the web and computer imaging pioneer: Tim Berners-Lee, inventor of the World Wide Web and director of the World Wide Web Consortium, is to be awarded the BCS Lovelace Medal in recognition of his contribution to the development of IT. (angol nyelven). Computer Weekly . TechTarget, 2006. május 1. (Hozzáférés: 2019. április 17.)
  24. ↑ https://www.bcs.org/more/awards-and-competitions/lovelace-medal/. (Hozzáférés: 2019. április 17.)
  25. ↑ Web inventor gets Queen's honour (brit angol nyelven). BBC, 2007. június 13. (Hozzáférés: 2023. február 2.)
  26. ↑ http://www.uoc.edu/hc/berners-lee/cat/index.html
  27. ↑ https://www.ieee.org/content/dam/ieee-org/ieee/web/org/about/awards/recipients/maxwell-rl.pdf
  28. ↑ https://www.thersa.org/about/royal-designers-for-industry/current-royal-designers-for-industry. . (Hozzáférés: 2021. január 9.)
  29. ↑ https://www.uliege.be/cms/c_9266244/fr/docteurs-honoris-causa-sur-proposition-des-autorites-de-l-uliege
  30. ↑ https://www.harvard.edu/on-campus/commencement/honorary-degrees. (Hozzáférés: 2019. május 9.)
  31. ↑ http://internethalloffame.org/inductees/year/2012
  32. ↑ http://qeprize.org/internet-and-web-pioneers-win-qeprize/
  33. ↑ (2014. május 19.) „Yale awards 12 honorary degrees at 2014 graduation”. YaleNews. 
  34. ↑ https://president.ee/et/teenetemargid/teenetemarkide-kavalerid/30333-timothy-john-berners-lee. (Hozzáférés: 2023. június 13.)
  35. ↑ https://awards.acm.org/about/2016-turing
  36. ↑ https://amturing.acm.org/award_winners/berners-lee_8087960.cfm
  37. ↑ https://awards.acm.org/award_winners/berners-lee_8087960#140
  38. ↑ https://www.defectivebydesign.org/tim-berners-lee-receives-obedience-award
  39. ↑ http://axel-springer-award.com/archiv/2017-2-2/. (Hozzáférés: 2019. szeptember 27.)
  40. ↑ https://www.acm.org/media-center/2024/january/fellows-2023. (Hozzáférés: 2024. június 24.)

Források