Tilkovszky Loránt

A mai világban a Tilkovszky Loránt olyan témává vált, amely az emberek széles körében nagyon fontos és érdekes. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a globális gazdaságra gyakorolt ​​hatásáig a Tilkovszky Loránt heves vitákat és vitákat váltott ki különböző területeken. Akár személyes, akár szakmai vagy akadémiai szinten, a Tilkovszky Loránt megértésének és elemzésének fontossága kulcsfontosságú ahhoz, hogy tisztában legyünk a jelenlegi környezetben rejlő kihívásokkal és lehetőségekkel. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Tilkovszky Loránt különböző oldalait és mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatását, átfogó és tájékozott képet adva erről a jelenségről.

Tilkovszky Loránt
Született1927. március 19.[1][2]
Budapest
Elhunyt2021. január 13. (93 évesen)[3]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásatörténész
KitüntetéseiAkadémiai Díj (1977)

Tilkovszky Loránt (Budapest, 1927. március 19. – 2021. január 13.) magyar történész.

Élete

Az általános iskolát Rákosligeten végezte. 1937-1945 között a budapesti Madách Gimnáziumban tanult, ahol kitüntetéses eredménnyel érettségizett.

A Budapesti Egyetemen 1950-ben szerzett magyar–történelem–latin szakos tanári diplomát jeles eredménnyel. Rövid ideig általános iskolai tanár és levéltáros, illetve 1951–1954 között aspiráns az MTA Történettudományi Intézetében. Ezt követően a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat központi apparátusának titkáraként, majd országos titkáraként a történeti tárgyú ismeretterjesztés legfőbb irányítója volt. 1961-től az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa lett.

1955-ben megvédte kandidátusi disszertációját, majd 1977-ben a történettudomány doktora lett. 1982-től egyetemi professzor a Pécsi Janus Pannonius Egyetemen.

1985-1990 között a Magyar-Csehszlovák Történész Vegyesbizottság magyar szekciójának elnöke. 1963–2004 között a Századok szerkesztője.

Történészi munkásságának magyarellenes részét Janics Kálmán is kritika alá vette.[4]

Elismerései

  • Akadémiai Dij

Művei

  • 1955 Az 1831. évi parasztfelkelés
  • 1964 A csehszlovák földreform magyar revíziója. Agrártörténeti Szemle 6.
  • 1967 Revízió és nemzetiségpolitika Magyarországon 1938–1941
  • 1968 A Wilhelmstrasse és Magyarország. Német diplomáciai iratok Magyarországról 1933–1944 (tsz.)
  • 1968 A Volksbund szerepe Magyarország második világháborús történetében. In: Történelmi Szemle 1968/3-4, 294–312.
  • 1970 Balásházy János. A múlt magyar tudósai. Akadémiai Kiadó, Budapest
  • 1972 Južné Slovensko v rokoch 1938-1945. Bratislava
  • 1974 Pál Teleki 1879-1941. A biographical sketch; Akadémiai Kiadó, Budapest
  • 1974 SS-toborzás Magyarországon. Kossuth Kiadó, Budapest
  • 1978 Ez volt a Volksbund. A német népcsoport-politika és Magyarország 1938–1945; Kossuth Kiadó, Budapest,
  • 1986 Bajcsy-Zsilinszky. Írások tőle és róla
  • 1986 A Szociáldemokrata Párt és a nemzetiségi kérdés Magyarországon, 1919–1945; Kossuth, Budapest,
  • 1989 A szlovákok történetéhez Magyarországon 1919-1945. Magyar-Csehszlovák Történész Vegyesbizottság dokumentumai. Budapest
  • 1989 Teleki Pál titokzatos halála
  • 1989 Hét évtized a magyarországi németek történetéből. 1919–1989. Budapest
  • 1994 Nemzetiség és magyarság. Nemzetiségpolitika Magyarországon Trianontól napjainkig. Budapest, Ikva. ISBN 9637757538
  • 1996 Teleki Pál és a magyar-jugoszláv viszony. Pécs
  • 1997 Német nemzetiség– magyar hazafiság. Tanulmányok a magyarországi németség történetéből; JPTE TK Kiadói Iroda, Pécs,
  • 1998 Nemzetiségi politika Magyarországon a 20. században. Debrecen
  • 2000 Gratz Gusztáv sorsa és nézetei a német megszállás után. Történelmi Szemle 2000/3-4, 371–391.
  • 2002 Ausztria és Magyarország a vészterhes Európában. A budapesti osztrák követség megfigyelései és helyzetelemzései 1933–1938. évi politikai jelentéseiben; Paulus-Publishing Bt., Budapest,
  • 2002 Gratz Gusztáv német nemzetiségpolitikai törekvései s azok kudarca. Századok 2002/1, 153–185.
  • 2006 Gratz Gusztáv és a "Népinémet Bajtársak" viszonya történetéhez – 1935-1936. évi dokumentumok Gratz irathagyatékából. Századok 2006/1, 161-197.

Jegyzetek

  1. ↑ Národní autority České republiky
  2. ↑ Magyar Nemzeti Névtér. Magyar Nemzeti Névtér , 2019. május 1. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
  3. ↑ Elhunyt Tilkovszky Lóránt
  4. ↑ 1969 A kisebbségben élő magyarság elárulása. In: Hadak Útján 21/241

Források

Ez a magyar történészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!