Temessy Hédi

A mai világban a Temessy Hédi minden területen transzcendentális jelentőségűvé vált. A személyestől a szakmai szintig a Temessy Hédi érdeklődés és vita tárgya a mai társadalomban. Hatása túlmutat a határokon, és mindenféle elmélkedést és elemzést generált a szakértők és az átlagpolgárok körében. Ebben a cikkben tovább kutatjuk a Temessy Hédi jelentését és fontosságát, valamint mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatását. Megjelenése óta a Temessy Hédi számos tanulmány és vita tárgya volt, amelyek célja, hogy megértsék valódi természetét és a társadalomra gyakorolt ​​hatását. Ebben a szövegben a Temessy Hédi különböző perspektíváit és nézőpontjait vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy rávilágítsunk egy mindannyiunkat érintő témára.

Temessy Hédi
A Ballagás című filmben (1980)
A Ballagás című filmben (1980)
Született1925. május 6.[1][2][3][4][5]
Budapest
Elhunyt2001. május 29. (76 évesen)[1][2][3][4][5]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
ÉlettársaGobbi Hilda
GyermekeiHauer Lajos (1953)
Foglalkozásaszínész
KitüntetéseiMagyarország Érdemes Művésze díj (1982)
SírhelyeFarkasréti temető (11/1-1-86)
Színészi pályafutása
Aktív évek1948 – 2001
Híres szerepei
Tevékenységszínész
Díjai
Érdemes művész-díj
1982
További díjak
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1995)
A Wikimédia Commons tartalmaz Temessy Hédi témájú médiaállományokat.

Temessy Hédi (névváltozatai: Temesi Hedvig, Temesi Hédi, Temessi Hédi, Temesy Hédi, Temessy Hédy, Temesy Hédy) (Budapest, 1925. május 6. – Budapest, 2001. május 29.) magyar színésznő, érdemes művész.

1991-ben
(Rózsavölgyi Gyöngyi felvétele)

Életpályája

1948-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, a Művész Színházhoz szerződött. 1949–1950-ben a Belvárosi Színház, majd az Ifjúsági Színház tagja lett, de játszott a Petőfi Színházban is. 1950–1956 között a József Attila Színházban és a Nemzeti Színházban, 1958 és 1977 között pedig a Jókai Színházban és a Nemzeti Színházban játszott. 1977-ben lett a Magyar Filmgyártó Vállalat Társulatának tagja. 1985-től haláláig visszavonultan élt. Az 1951-ben Keleti Márton rendezésében készült Különös házasság című filmben volt első filmszerepe, Dőry báró lányát, Máriát alakította. Utolsó filmjében, a 2001-ben készült Hamvadó cigarettavég című filmben a főhercegasszonyt játszotta.

Magánélete

Fia, Hauer Lajos fotóriporter 1953. június 18-án Budapesten született,[6] akitől unokái is származtak. Később elvált a férjétől. Földi maradványait 2001-ben éppen fia születésnapján helyezték örök nyugalomra a Farkasréti temetőben.[7]

Hosszú éveken keresztül együtt élt Gobbi Hilda színésznővel.[8]

Színpadi szerepei

  • Babel: Mária....Dóra
  • Boldizsár Iván: A ferde torony....Emigráns magyar asszony, a szerető
  • Bulgakov: Az álszentek összeesküvése....Madelaine Béjart
  • Csiky Gergely: A nagymama....Márta
  • Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása....Clara Zachanassian
  • Hansberry: A napfény nem eladó....Ruth
  • Hochhuth: A helytartó....Julia Luccani
  • Henrik Ibsen: Peer Gynt....Anitra
  • Jókai Mór: Az aranyember....Timea
  • Makarenko: Az új ember kovácsa....Vera
  • Pagogyin: Arisztokraták....Nyurka, a züllött dáma
  • George Bernard Shaw: Warrenné mestresége....Vivie
  • Vas-Illés: Trisztán....Fehérkezű Izolda

Filmszerepei

Zenthe Ferenccel a Jób lázadása című filmben (Gáspár Miklós felvétele)

Játékfilmek

Tévéfilmek

Hangjáték, Rádió

  • Vera Ketlinszkaja: Az ifjú város (1949)
  • Ernst Fischer: Megtalált ifjúság (1952)
  • Lontay László: Kain (1952)
  • George Bernard Shaw: Szerelmi házasság (1953)
  • Zola, Emile: Tisztes úriház (1959)
  • Csehov, Anton Pavlovics: Platonov szerelmei (1964)
  • Weyrauch, Wolfgang: Japáni halászok (1964)
  • Carr, John Dickson: A császár szelencéje (1966)
  • Jókai Mór: Erdély aranykora (1969)
  • Kopányi György: Idézés elhunytaknak (1969)
  • Kaffka Margit: Grószika meséi (1972)
  • Mándy Iván: Pesti mozik (1973)
  • Mándy Iván: Játék a téren (1977)
  • Vámos Miklós: Mikulásvirág (1977)
  • Percy Bysshe Shelley: A Cenci ház (1979)
  • Szakonyi Károly: Három dobás hat forint (1979)
  • Mándy Iván: Szép álmokat, kislány (1982)
  • Franz Hiesel: Kerkafalva (1986)
  • Kazys Saja: Rozsdás víz (1986)
  • Mándy Iván: Koszorú (1987)
  • Békés Pál: Pincejáték (1989)
  • Szakonyi Károly: Szép esténk lesz (1989)
  • Turczi István: Neander kávéház (1989)
  • Nyerges András: Hungária szuperkvíz (1992)
  • Nyerges András: Makinyög (1992)
  • Szakonyi Károly: Vacsora kettesben (1992)
  • Molnár Erzsébet: Testvérek voltunk (1995)
  • Vajda István: A fekete tükör (2000)

Díjai

Temessy Hédi sírja Budapesten. Farkasréti temető: 11/1-1-86

Jegyzetek

  1. ↑ a b Internet Movie Database (angol nyelven). Internet Movie Database . (Hozzáférés: 2016. július 19.)
  2. ↑ a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Discogs (angol nyelven). Discogs . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven)
  5. ↑ a b a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 1.)
  6. ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  7. ↑ Temessy Hédi gyászjelentése. Plakát- és Kisnyomtatványtár. Országos Széchényi Könyvtár. (Hozzáférés: 2018. június 6.)
  8. ↑ Moskovics Judit. „A Gobbi”, RTL Klub - 21. század, 2004. november 11.. (Hozzáférés: 2009. december 1.) 

Források

További információk