Tehéntinóru

A mai világban a Tehéntinóru számos területen vita és elemzés tárgya. A pszichológiától a politikáig a Tehéntinóru felkeltette a szakértők és a polgárok figyelmét. Egy olyan környezetben, amelyben az információ folyamatosan áramlik a közösségi hálózatokon és a médián, elkerülhetetlen, hogy kíváncsiak legyünk a Tehéntinóru-re és annak társadalmunkra gyakorolt ​​hatására. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Tehéntinóru különböző területekre gyakorolt ​​hatásait, valamint a jövőre vonatkozó lehetséges következményeket. Kétségtelen, hogy a Tehéntinóru a mindennapi élet alapvető elemévé vált, és jelentőségét nem lehet alábecsülni.

Tehéntinóru
Suillus bovinus Fenyőerdőben, (Galícia)
Suillus bovinus
Fenyőerdőben, (Galícia)
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes)
Rend: Tinórugomba-alkatúak (Boletales)
Család: Suillaceae
Nemzetség: Suillus
Faj: S. bovinus
Tudományos név
Suillus bovinus
(L.) Roussel (1806)
Szinonimák
  • Boletus bovinus L. (1753)
  • Agaricus bovinus (L.) Lam. (1783)
  • Ixocomus bovinus (L.) Quél. (1888)
  • Mariaella bovina (L.) Sutara (1987)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tehéntinóru témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tehéntinóru témájú médiaállományokat és Tehéntinóru témájú kategóriát.

Tehéntinóru
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

csöves

olajzöld
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

vagy benyomott

nincsenek

csupasz

A tehéntinóru, vagy régi nevén tehén fenyőtinóru (Suillus bovinus vagy Boletus bovinus), Magyarországon is megélő, de ritka gombafaj. A tinórugomba-alkatúak (Boletales) rendjén belül inkább a Suillaceae családba sorolják,[1][2][3] és nem a tinórufélék (Boletaceae) közé.[4][5]

Előfordulása

Európában általában mindenfelé elterjedt, a síkságoktól az Alpokig megtalálható. A tápanyagban szegény, homokos, erősen savanyú talajú kéttűs fenyőerdőket kedveli, de előfordulhat lucosban is. Augusztustól októberig nő. Magyarországon nem gyakori.

Megjelenése

Suillus bovinus

A kalap 3–10 cm széles lehet. Fiatalon domború, párna formájú, kissé begöngyölt peremmel, később jobban kiterül, szabálytalanul ellaposodik és benyomottá válik. Halvány sárgás-barnás, bőrszínű vagy vörösesbarna. A bőre nedvesen erősen tapadós, de gyorsan szárazzá válik. Felülete csupasz, sima vagy finoman ráncos, egyenetlen a rászáradt nyálkától.

A csövek halvány szürkéssárgák, majd olívsárgák vagy barnák lesznek, a tönkre szélesen ránőttek vagy lefutók. A kalap húsáról nehezen lehet lefejteni.

Pórusainak színe azonos a csövekével vagy kicsit piszkosabbak, tágak és szabálytalanok, többnyire fogszerűen kihúzottak.

Tönkje 3–6 cm hosszú és 0,5-1,5 cm vastag, többnyire húsos, fiatalon kissé hasas, néha görbült. Felületének színe a kalapéhoz hasonló, de gyakran halványabb. A csúcsán majdnem mindig sárga árnyalatú, lefelé kissé barnás, hosszában benőtten szálas.

A húsa halványsárga vagy barnás, beszáradáskor rózsaszín-hús-vörös színű lesz. Kellemesen gyümölcsös szagú, savanykás ízű.

Spóraszíne halvány olívbarna.

Felhasználhatósága

Ehető gomba, de idősebb korában fássá válik.

Összetéveszthetősége

A tapasztalatlan gyűjtő a tarka tinóruval tévesztheti össze, aminek durva, nemezes pikkelyek borítják a kalapját, és pórusai nagyon szűkek.

Megjegyzés

Ugyanazon az élőhelyen a rózsapiros nyálkagomba is megtalálható. A két faj, hasonló talajviszonyokat és fafajokat igényel.

A bovinus szó jelentése: tehénhez hasonló színű.

Jegyzetek

  1. ↑ http://www.indexfungorum.org/Names/NamesRecord.asp?RecordID=356928
  2. ↑ http://www.mycobank.org/BioloMICS.aspx?TableKey=14682616000000067&Rec=26633&Fields=All
  3. ↑ http://fungahungarica.hu/node/8481
  4. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2018. augusztus 1.)
  5. ↑ http://www.mycobank.org/Biolomics.aspx?Table=Mycobank&MycoBankNr_=215589

Források

  • Természetkalauz: Gombák. Magyar Könyvklub. 1995.