Tűz-tánc
Mai cikkünkben a Tűz-tánc lenyűgöző világába fogunk beleásni. A Tűz-tánc évek óta tanulmányozási és viták tárgya a különböző területek szakértői között. A társadalomra gyakorolt hatásától a történelemben betöltött szerepéig a Tűz-tánc leköti a tudósokat, kutatókat és a kíváncsiakat egyaránt. Ebben a cikkben végig fogjuk vizsgálni azokat a különböző szempontokat, amelyek miatt a Tűz-tánc figyelemre és átgondolásra érdemes téma. A kezdetektől a mai fejlődésig elmerülünk a felfedezés és a tanulás útjában, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a Tűz-tánc jelentőségét modern világunkban. Tarts velünk ezen az izgalmas utazáson!
| Tűz-tánc (Fiatal költők antológiája) | |
| Szerző | Boda István, Danyi Gyula, Garai Gábor, Pál József, Simon Lajos, Mezei András, Pákolitz István |
| Eredeti cím | Tűz-tánc |
| Ország |  Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Műfaj | vers |
| Kiadás | |
| Kiadó | Magvető Könyvkiadó |
| Kiadás dátuma | 1958 |
| Média típusa | könyv |
| Oldalak száma | 343 |
A Tűz-tánc nagy hatású, 1958-ban megjelent magyar versantológia volt, amelyben egy új, fiatal költőnemzedék jelentkezett, a politizálásra is hajló szocialista költészet megújításának szándékával.
Az antológiát már a kortársak is az 1956-os forradalom történelmi élményére való válaszként értelmezték a többnyire pályakezdő lírikusok részéről, akik egyébként nem szerveződtek irányzattá vagy szoros csoporttá – sőt az 1960-as évek elejére különböző utakra léptek, de a Tűz-tánc nemzedékeként emlegették őket későbbi pályájuk folyamán.
Előzmények
A forradalmat megelőző időben a Magyar Írók Szövetsége, a Magyar Írószövetség elődje jelentős szerepet játszott a forradalmi eseményekhez vezető politikai erjedésben. A forradalom leverését követően is kiállt a demokratikus szocializmus, az emberi szabadságjogok mellett és mindez 1957. január 17-én az Írószövetség rendeleti feloszlatásához vezetett.
A szervezet csak 1959-ben alakulhatott újra. Az addig eltelt időben a hatalmát konszolidálni igyekvő Kádár-kormány az írók megnyerésére törekedett és szívesen támogatta a szocializmus ügye mellett kiálló új irodalmi törekvéseket. Ekkor még javában folyt a forradalom utáni megtorlás, a kivégzések.
Az antológia
A cím Garai Gábor ötlete volt. "Engem oda Garai Gábor és Váci Mihály vittek be. Ők voltak a Tűztánc legmarkánsabb képviselői" – emlékezett 45 évvel később Mezei András. A kötet 1958 decemberében jelent meg, Darázs Endre, Györe Imre és Imre Katalin szerkesztésében.
Az antológia költői
- Berkes Péter
- Boda István
- Csepeli Szabó Béla
- Danyi Gyula
- Garai Gábor
- Goór Imre
- G. Szabó László
- Györe Imre
- Hárs György
- Havas Ervin
- Kalász Márton
- Ladányi Mihály
- Maróti Lajos
- Mezei András
- Nyerges András
- Papp László
- Pákolitz István
- Pál József
- Simon Lajos
- Simor András
- Váci Mihály
Az antológia folytatása
Harminc évvel később, nagyrészt a korábbi antológia költőinek az előző antológia megjelenése után írt verseiből jelent meg Györe Imre, Imre Katalin és Jovánovics Miklós szerkesztésében a Tűz-tánc — Harminc év múltán 1958–1988 címmel az új antológia.
Az antológia költői
- Baranyi Ferenc
- Béres Attila
- Boda István
- Csala Károly
- Csanády János
- Csepeli Szabó Béla
- Danyi Gyula
- Garai Gábor
- G. Szabó László
- Györe Imre
- Hárs György
- Havas Ervin
- Héra Zoltán
- Ladányi Mihály
- Maróti Lajos
- Mezei András
- Papp László
- Pákolitz István
- Pál József
- Pass Lajos
- Simon Lajos
- Simor András
- Soós Zoltán
- Ténagy Sándor
- Váci Mihály
