Ladányi Mihály

A mai világban a Ladányi Mihály továbbra is állandó érdeklődés és vita téma. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Ladányi Mihály példátlan jelentőségűvé vált a modern társadalomban. A gazdaságra gyakorolt ​​hatásától a kultúrára és politikára gyakorolt ​​hatásig a Ladányi Mihály olyan jelenséggé vált, amely a kortárs élet minden területére kiterjed. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Ladányi Mihály különböző oldalait, és elemezzük elérhetőségét és hatását a mai világban.

Ladányi Mihály
A Se csillaga, se holdja című könyvében (Csigó László felvétele)
A Se csillaga, se holdja című könyvében
(Csigó László felvétele)
Élete
Született1934. február 12.
Dévaványa
Elhunyt1986. szeptember 20. (52 évesen)
Csemő
SírhelyFarkasréti temető
Nemzetiségmagyar magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)versek
Első műveAz út kezdete (vers, 1959)
Kitüntetései
Irodalmi díjaiJózsef Attila-díj (1963, 1978)
Gábor Andor-díj (1980)
SZOT-díj (1982)

Ladányi Mihály (Dévaványa, 1934. február 12. – Csemő, 1986. szeptember 20.) kétszeres József Attila-díjas magyar költő.

Életpályája

Falusi családból származott. Általános iskolai tanulmányait szülővárosában, a gimnáziumot Kisújszálláson és Nagykőrösön járta ki. Székesfehérváron érettségizett. 1953-1957 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarának hallgatója volt. 1957-től a Szépirodalmi Könyvkiadó, majd a Magyar Nemzet munkatársa volt. 1958-tól a Szolnok Megyei Néplap munkatársa. 1959-től Kazincbarcikán művelődési ház igazgató volt. 1964-től írásaiból élt.

Munkássága

Festőnek, grafikusnak készült, de már korán verselt is, Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila és Sinka István példáján épülve. Fodor András közölte gimnazista kori verseit az Új Hangban. Társadalmi elkötelezettsége kiállást jelentett a peremen élők mellett, akikhez – független életmódjával – mindinkább maga is odatartozott. Ekként igyekezett megmaradni – illúziók nélkül is – forradalmárnak. Az 1970-es évektől csemői tanyájára vonult vissza, ahol mezőgazdasági munkából és írásaiból tartotta el magát. Német, angol, orosz és román költőket fordított magyarra.

Baloldali rendszerkritikus tevékenysége miatt a különösen a fiatalok körében népszerű költő ellen a Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnöksége 1965-től nyomozást folytatott, rendőrhatósági figyelmeztetésben is részesítették.[1]

Művei

  • Az út kezdete. Versek; Magvető, Bp., 1959
  • Öklök és tenyerek; Magvető, Bp., 1961
  • Mint a madarak; Magvető, Bp., 1963
  • Utánad kószálok; Magvető, Bp., 1965
  • Dobszóló. Ladányi Mihály versei; Magvető, Bp., 1967
  • A túloldalon; ill. Huszárik Zoltán; Magvető, Bp., 1969
  • Élhettem volna gyönyörűen. Válogatott versek. 1959–1969; Magvető, Bp., 1970
  • Kedvesebb hazát; Magvető, Bp., 1971
  • Kitépett tollú szél; Magvető, Bp., 1974
  • Se csillaga, se holdja. Összegyűjtött versek; Szépirodalmi, Bp., 1974
  • Seregek mögött; Magvető–Szépirodalmi, Bp., 1976 (30 év)
  • Föld! Föld!; Magvető, Bp., 1977
  • Föld, Föld! Huszonegy vers; Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1976
  • Torkomban sóhajokkal; Szépirodalmi, Bp., 1980
  • Gyere vissza. Válogatott versek; Zrínyi, Bp., 1983
  • Van időd; Magvető, Bp., 1985
  • Csillagok kutyaláncon. Ladányi Mihály összegyűjtött versei, 1959–1985; Magvető, Bp., 1987
  • Bejegyzések a családi bibliába. Posztumusz és kötetben meg nem jelent versek; sajtó alá rend., utószó, jegyz. Simor András; Zrínyi, Bp., 1988
  • Művek; utószó Simor András; Téka, Bp., 1990[2]
  • Könyörgés szerelem ellen. Összegyűjtött szerelmes versek, 1955–1985; sajtó alá rend. Simor András; Zrínyi, Bp., 1995
  • Ének a Jóistenhez. Válogatott versek; vál., utószó Simor András, előszó Moldova György; Urbis, Bp., 2005

Idegen nyelven

  • Treeless, stony landscape. Selected poems; vál., angolra ford. Béky-Halász Iván; Vox Humana, Toronto, 1981 (Modern Hunganian poets)
  • For example; angolra ford. Jascha Kessler, Kőrösy Mária; s.n., Harrison, 1985
  • Música para guitarra/ Zene gitáron; spanyolra ford. Gőgh Ilona; Simor András, Bp., 2009 (Z-füzetek)
  • Poemas escogidos; spanyolul; Simor András, Bp., 2011 (Z)
  • Cuatro poetas húngaros; spanyolul; Simor András, Bp., 2012 (Z)

Jegyzetek

  1. ↑ Tabajdi 97. o.
  2. ↑ Az egyetlen példányban készült kéziratos könyv hasonmás kiadása.

Források

  • Ladányi Mihály; összeáll. Zimáné Lengyel Vera; Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Bp., 1976 (Mai magyar költők Bibliográfia)
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Simor András: Ladányi Mihály. Pályakép az előtörténet költőjéről; szerzői, Bp., 1993 (Z-füzetek)
  • Ladányi Mihály. Bibliográfia 1955–1990; összeáll., szerk. Valánszkiné Tóth Erzsébet; Nagyközségi Önkormányzat–Nagyközségi Könyvtár, Dévaványa, 1994
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
  • Fehér József: A szépség huligánja. Vázlat Ladányi Mihály költészetéről; Körösi Műhely Alapítvány, Gyomaendrőd, 2001
  • ↑ Tabajdi: Tabajdi Gábor: A III/III krónikája. Budapest: Jaffa. 2013.  

További információk