Györe Imre

Ma belépünk a Györe Imre izgalmas világába. Ez a téma több millió ember érdeklődését keltette fel világszerte, és ez nem is csoda. A Györe Imre fontosságát a tudománytól a populáris kultúráig különböző területeken tárgyalták és elemezték. Ebben a cikkben a Györe Imre-hez kapcsolódó különböző szempontok elemzését javasoljuk, a történelmi eredettől a mai relevanciáig. Reméljük, hogy ez a cikk nem csak kielégíti a Györe Imre iránti kíváncsiságát, hanem arra is ösztönöz, hogy mélyebben elmélyüljön annak tanulmányozásában és megértésében.

Györe Imre
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Csigó László felvétele
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike
Csigó László felvétele
Élete
Született1934. december 2.
Keszthely
Elhunyt2009. október 27. (74 évesen)
Budapest
Nemzetiségmagyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)versek, színművek
Első műveFény (versek, 1955)
Irodalmi díjaiGábor Andor-díj (1958)
József Attila-díj (1980)
A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség nívódíja (1988, 1996, 1998)

Györe Imre (Keszthely, 1934. december 2. – Budapest, 2009. október 27.) magyar költő, drámaíró, publicista.

Életpályája

Györe Imre emléktáblája egykori lakhelyén (Budapest XIII. ker., Babér utca 21.)

1956-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem újságíró szakán.

1954-től jelentek meg versei. 1955–1956 között a Magyar Nemzet újságíró-gyakornoka volt. 1957–1961 között az Élet és Irodalom külső munkatársa volt. 1960–1962 között az Orion Újság munkatársa volt. 1958-tól a fiatal költők Tűz-tánc című antológiájának egyik szerkesztője volt. 1962–1990 között a Magyar Nemzetnél dolgozott. 1988–2007 között a Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke volt.

A politikai költészet harcos változatával jelentkezett. Ciklust írt Kubáról (Halálűző, 1966). Az 1960-as évek második felétől hangja elmélyültebb, megjelent benne az irónia (önirónia), szatíra és groteszk.

Művei

  • Fény; Magvető, Budapest, 1955
  • Zuhogj csak ár. Versek; Szépirodalmi, Budapest, 1958
  • Tűz-tánc. Fiatal költők antológiája; szerkesztette: Darázs Endre, Györe Imre, Imre Katalin; Magvető, Budapest, 1958
  • Korbácsos ének (versek, 1959)
  • Utazás (versek, 1962)
  • Ünneplés módozatokkal. Versek; Szépirodalmi, Budapest, 1965
  • Halálűző (versek, 1966)
  • Fényem, feketeségem; Szépirodalmi, Budapest, 1967
  • Orfeo szerelme (színmű, 1969)
  • Előjátékok; Szépirodalmi, Budapest, 1970
  • Balgatag leányzók; Szépirodalmi, Budapest, 1973
  • Elröpültek a lángosok (versek, 1974)
  • Dózsa koporsói (dráma, 1976)
  • Bízzuk a tűzre (versek, 1977)
  • A tényező (drámák, 1978)
  • Harmadnap előtt (versek, 1980)
  • Paripát, fegyvert. Válogatott versek; Zrínyi, Budapest, 1980
  • Idill és vége (versek, 1983)
  • Egy arc valahol, valahonnan; Zrínyi, Budapest, 1983
  • A szabadság az szép szó; Zrínyi, Budapest, 1985
  • Az élők napján (versek, 1986)
  • Októbert megtanulni (poéma, 1987)
  • Tűz-tánc. Harminc év múltán, 1958–1988; válogatta, sajtó alá rendezte: Györe Imre, Imre Katalin, Jovánovics Miklós, előszó: Jovánovics Miklós; Zrínyi, Budapest, 1988
  • Látomás, 1919; Zrínyi, Budapest, 1989
  • Gazdátlan szüret; Szépirodalmi, Budapest, 1989
  • Hogy van ez? Versek; szerzői, Budapest, 1991 (Z-füzetek)
  • Magyar monológok; Zrínyi, Budapest, cop. 1996
  • Viharváró. Versek; szerzői, Budapest, 2003 (Z-füzetek)
  • Nándor diadalma. Krónikás ének; szerzői kiadás, Budapest, 2006
  • Holdversek, 1990–2009; szerzői, Budapest, 2009 (Z)
  • Cuatro poetas húngaros; spanyolul; Simor András, Budapest, 2012 (Z)

Források

További információk