Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Tóth Csaba (orvos)-et és annak hatását különböző kontextusokban. A Tóth Csaba (orvos) eredetétől jelenlegi fejlődéséig számos területen érdeklődés és vita téma volt. Elemezzük jelentőségét a kortárs társadalomban, relevanciáját az akadémiai területen és a technológiai fejlődésre gyakorolt hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Tóth Csaba (orvos) hogyan alakította az emberek véleményét és hozzáállását az idők során, és hogyan marad továbbra is referenciapont a mai világban. Reméljük, hogy ezzel az átfogó elemzéssel megvilágítjuk a Tóth Csaba (orvos)-et, és teljesebb képet adunk a mindennapi életre gyakorolt hatásáról.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Tóth Csaba | |
Született | 1940. szeptember 1. (84 éves) Kiskunfélegyháza |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | orvos, sebész-urológus, egyetemi tanár |
Iskolái | Szegedi Orvostudományi Egyetem (–1964) |
Tóth Csaba János (Kiskunfélegyháza, 1940. szeptember 1. –) orvos, sebész-urológus, egyetemi tanár, az orvostudomány doktora. Műtéti tevékenységével több területen forradalmasította a gyógyítást.
1964-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetemen szerzett orvosi diplomát. Később sebészetből és urológiából is szakvizsgát tett. A 70-es évek közepén kilenc hónapot különböző németországi klinikákon dolgozott. 1975-ben Ő volt az első magyarországi orvos, aki megszervezte a veseköves betegek gondozását, ennek eredményeként urológiai részlegvezető főorvosi kinevezést kapott. 1980-ban sikeres Ph.D. vizsgát tett. Disszertációjának címe Veseköves betegek gondozása. Vesekövek szerkezete volt. Még ugyanebben az évben létre hozta szentesi kórház urológiai osztályát, ahol osztályvezető főorvos lett. 1984-ben Magyarországon elsőként vezette be az endoszkópos vese-és uretersebészetet, és elterjesztette az országban. 1988-ban megalapította az Az Országos Urológus Teniszbajnokságot. 1988 és 1995 között a Bács-Kiskun Megyei Kórház urológiai osztályának vezetője volt Kecskeméten. Számos külföldi országban, köztük Romániában, Csehszlovákiában, Jemenben, és Pakisztánban is bevezette az endoszkópos vese-és uretersebészetet. 1991-től a Magyar Tudományos Akadémia doktora. 1992-ben bevezette a laparoscopos urológiai műtéti eljárást hazánkban. 1994 és 1996 között a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya urológiai kutató bizottság tagja, valamint a Magyar Urológusok Társaságának elnöke (1997-ig), előtte és utána vezetőségi tagja. 1995-től a Debreceni Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatója, egyetemi tanár. 1999-ben az Endoscopia és Minimálisan Invazív Terápia című folyóirat alapító főszerkesztője volt. 2006-tól ugyanezen klinika Endourológiai és Vesekőzúzó Központjának szakmai igazgatója. Több könyv szerzője, társszerzője, szerkesztője. Gyógyító munkája, műtétei, publikációi, könyvei, előadásai bel- és külföldön elismertté tették. Több egyetemi és országos kitüntetés birtokosa. Amatőr fotós. Szakmai könyveit, közleményeit saját fényképeivel teszi szemléletessé. Három fotóalbuma jelent meg, képei több folyóiratban szerepeltek. 25 városban volt önálló fotókiállítása.