Sókőzetek
A mai világban a Sókőzetek olyan téma, amely sok ember érdeklődését felkelti különböző területeken. Legyen szó szakmai, személyes vagy tudományos szféráról, a Sókőzetek állandó vita és vita tárgyává vált. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Sókőzetek fontos szerepet kapott a modern társadalomban, megváltoztatva kapcsolatainkat, munkánkat és önképzésünket. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Sókőzetek különböző aspektusait, és elemezzük mindennapi életünkre gyakorolt hatását.
A sókőzetek (vagy evaporitok – az evaporáció = ’párolgás’ szóból) szóval olyan üledékes kőzeteket jelölünk, amelyek az anyagukat oldott állapotban tartalmazó víz, főleg tengervíz elpárolgása révén keletkeztek.
Kialakulása
Minden természetes víztömeg tartalmaz oldott ásványi anyagokat. Amennyiben az adott vízmennyiség elzáródik környezetétől, utánpótlása megszűnik, és párolgás révén a víz egy része vagy egésze a légkörbe távozik, a maradék oldat besűrűsödik, telítődik majd túltelítődik és a benne lévő anyagok kicsapódnak.
Előfordulásai
A földtörténetileg legjelentősebb, legnagyobb méretű ismert evaporit-lerakódásokra a messinai sókrízis idején került sor a Földközi-tenger medencéjében.
További példák:
- Szárazföldi tektonikus süllyedékek korlátozott vízutánpótlással, jellemzősen trópusi vagy szubtrópusi területeken:
- Az óceánoktól elszigetelődött óceáni eredetű árkok:
- Holt-tenger (Jordánia és Izrael)
- Szárazföldi lefolyástalan medencék száraz vagy félszáraz éghajlati körülmények között:
- Simpson-sivatag (Nyugat-Ausztrália), Nagy-sóstó (Utah)
- Nem-medence jellegű területek, amelyeket csak felszivárgó artézi vizek öntöznek:
- Nagy Artézi-medence, Ausztrália
- Tengerparti sós lagúnák:
- Lefolyástalan medencék rendkívül száraz éghajlattal:
- Az Atacama, a Szahara és a Namib-sivatagok bizonyos területei
Evaporit formációk
Az evaporit formációk fő tömegét legtöbbször, de nem feltétlenül a kősó adja. A különböző evaporit üledékek gyakran csak néhány százalékban tartalmaznak sót, a többit más kőzetek, karbonátok adják. Ahhoz, hogy evaporitnak határozhassunk meg egy formációt, elegendő, ha tartalmaz halit alakzatokat és/vagy kiszáradt, repedezett sár, agyag nyomait.
Az evaporitok gazdasági jelentősége
Az evaporit ásványok különböző csoportjainak nagy gazdasági jelentősége lehet. A nitrátok különösen fontosak Peru és Chile számára, ahol a kibányászott salétromból műtrágya és robbanóanyag készül.
Jól ismert a kősó óriási jelentősége az ember számára. A mélységi sórétegek emellett igen alkalmasak lehetnek radioaktív hulladék lerakására stabilitásuk és vízzáró tulajdonságuk miatt.
A kősórétegek gyakran képezik kőolaj- és földgázhordozó képletek felett a záróréteget.
Az evaporit ásványok fő csoportjai
- Halogenidek: halit, szilvin (KCl), és fluorit
- Szulfátok: gipsz, barit, and anhidrit
- Nitrátok: kálium-nitrát
- Borátok: bórax
- Karbonátok: trona.
Az evaporitok kicsapódásának sorrendje oldhatóságuk ellentettje:
- Kalcit (CaCO3) és dolomit (CaMg(CO3)2)
- Gipsz (CaSO4·2H2O) és anhidrit (CaSO4).
- Kősó (NaCl)
- A kálium és magnézium sói.
Külső hivatkozások
- California State University evaporites page
- Gore, Rick. "The Mediterranean: Sea of Man's Fate." National Geographic. Dec. 1982: 694-737.
- Gueguen and Palciauskas (1984). Introduction to the Physics of Rocks.
- Die Entwicklungsgeschichte der Erde. (németül) Szerk. Rudolf Hohl. 6. Hanau: Werner Dausien Verlag. 1985. 483. o. ISBN 3-768-46526-8
- Les évaporites, Université de Liège (franciául)