Ebben a cikkben a Simpson-sivatag-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely a történelem során jelen volt, és továbbra is aktuális a mai társadalomban. A Simpson-sivatag nagy érdeklődést és vitát váltott ki mind a tudományos körökben, mind a közvéleményben a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatása miatt. Az idő múlásával a Simpson-sivatag olyan tanulmányok, kutatások és elmélkedések tárgya volt, amelyek hozzájárultak a témával kapcsolatos ismereteink bővítéséhez. Ebben az értelemben különböző nézőpontokkal és megközelítésekkel fogunk foglalkozni, hogy jobban megértsük a Simpson-sivatag fontosságát és jelentését ma.
Simpson-sivatag | |
![]() | |
A Simpson-sivatag dűnéi | |
Közigazgatás | |
Ország(ok) | ![]() |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Fekvése | Ausztrália |
Területe | 176 500 km² |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Simpson-sivatag témájú médiaállományokat. |
A Simpson-sivatag egy nagy, száraz, vörös homokos síkság és dűnék az Északi területen, Dél-Ausztráliában és Queenslandben, Ausztrália középső részén.[1] Ez a negyedik legnagyobb ausztrál sivatag, a 176 500 km2-es területével.
A Simpson-sivatag egy erg, ahol a világ leghosszabb párhuzamos homokdűnéi vannak.[2] Magasságuk a nyugati 3 métertől kb. a keleti 30 méterig terjedhet. A legnagyobb dűne a Nappanerica (Big Red), 40 méteres magasságával.[3]
A térség rendkívül forró, száraz sivatagi éghajlattal rendelkezik. A csapadék minimális, átlagosan csak kb. 150 mm évente, ami nagyrészt nyáron esik le.[4] A nyári hőmérsékletek megközelíthetik az 50 °C-t és a nagy homokviharok gyakoriak. A tél általában hideg, azonban július közepén hőhullámok is előfordulhatnak.