Szulfát
A mai világban a Szulfát olyan téma, amely a társadalom különböző területein nagy jelentőséggel bír. Akár személyes, akár szakmai vagy társadalmi szinten, a Szulfát a mindennapi életben betöltött hatása és relevanciája miatt ragadta meg az emberek figyelmét. Az idő előrehaladtával a Szulfát vitatéma lett, és ellentmondásos véleményeket generál a lakosság különböző rétegei között. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Szulfát különböző aspektusait és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Az eredetétől a jelenlegi helyzetig elemezzük, hogy a Szulfát hogyan jelölt meg előtte és utána abban, ahogyan a minket körülvevő világot észleljük. Ezért alapvető fontosságú, hogy megértsük a Szulfát jelentőségét és társadalmunkra gyakorolt hatását.
A szervetlen kémiában a szulfátok szulfátiont (SO2−4) tartalmazó vegyületek, a kénsav sói. A szulfátion egy kénatomból, és négy oxigénatomból épül fel, melyek a központi kénatom körül szabályos tetraédert formálva helyezkednek el. Az alkálifém-szulfátok vízben oldhatók. A kalcium-szulfát és az ezüst-szulfát nehezen oldódik, a stroncium-szulfát, a bárium-szulfát, a higany-szulfát és az ólom-szulfát gyakorlatilag nem oldódik vízben.
A hidroszulfátiont (hidrogén-szulfát ion) tartalmazó vegyületeket savanyú szulfátoknak is nevezzük, mivel oldatuk kémhatása savas. Savanyú szulfát például a nátrium-hidrogén-szulfát (nátrium-biszulfát).
A szulfátok hevítés hatására, magasabb hőmérsékleten bomlanak, ekkor fém-oxid, oxigén, és kén-oxid (kén-dioxid vagy kén-trioxid) keletkezik. Például:
Néhány vízben oldódó szulfát régies, köznapi neve gálic, például CuSO4: rézgálic vagy kékgálic, ZnSO4: fehérgálic.
Kapcsolódó szócikkek
Források
- Náray-Szabó István: Kémia. 3. átdolgozott kiadás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1973.
