Ebben a cikkben a Kalcium-szulfát témával foglalkozunk, amely az utóbbi időben nagy érdeklődést és vitákat váltott ki. A Kalcium-szulfát olyan téma, amely minden korosztálytól és hátterű ember figyelmét felkeltette, mivel relevanciája túlmutat a határokon és a kontextusokon. A Kalcium-szulfát megjelenése óta sok vitát váltott ki, és szakértők és amatőrök is tanulmányozták és elemzik. Ebben a cikkben a Kalcium-szulfát-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, beleértve annak eredetét, fejlődését, hatását és lehetséges jövőbeli következményeit. Hasonlóképpen, a Kalcium-szulfát-re vonatkozó különböző nézőpontok és vélemények kerülnek megvizsgálásra, azzal a céllal, hogy teljes és kiegyensúlyozott képet adjunk erről a témáról.
Kalcium-szulfát | |||
![]() | |||
| |||
| |||
IUPAC-név | kalcium-szulfát | ||
Más nevek | gipsz | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 7778-18-9 | ||
PubChem | 24497 | ||
ChemSpider | 22905 | ||
EINECS-szám | 231-900-3 | ||
DrugBank | DB15533 | ||
KEGG | D09201 | ||
ChEBI | 31346 | ||
RTECS szám | WS6920000 | ||
InChIKey | OSGAYBCDTDRGGQ-UHFFFAOYSA-L | ||
Gmelin | 7487 | ||
UNII | E934B3V59H | ||
ChEMBL | CHEMBL2106140 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | CaSO4 | ||
Moláris tömeg | 136,14 g/mol | ||
Megjelenés | fehér por, rögök | ||
Halmazállapot | szilárd | ||
Sűrűség | 2,96 g/cm³[1] | ||
Olvadáspont | 1460 °C[1] | ||
Forráspont | bomlik | ||
Oldhatóság (vízben) | 0,205 g/100 ml[1] | ||
Kristályszerkezet | |||
Kristályszerkezet | rombos | ||
Termokémia | |||
Std. képződési entalpia ΔfH |
−1434,5 kJ/mol | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | Nem veszélyes | ||
Lobbanáspont | nem gyúlékony | ||
Rokon vegyületek | |||
Azonos kation | a kalcium vegyületei | ||
Azonos anion | szulfátok | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A kalcium-szulfát egy ipari körülmények között és laboratóriumokban is széles körben használt szervetlen vegyület. Száraz állapotban nagy vízmegkötő-képességgel rendelkezik. A természetben előforduló kalcium-szulfát áttetsző, fehéres kristályok alkotta kőzet, kereskedelmi forgalomba kerülve a hozzáadott kobalt-klorid miatt kék vagy rózsaszín színt kap. A kobalt-klorid szerepe, hogy színváltozása jelzi a kalcium-szulfátban található víz mennyiségét. Félvizes állapotában (CaSO4·0,5H2O) égetett gipszként hivatkoznak rá, és gyakran vakolatként használják. Két molekula kristályvizet tartalmazó állapotában gipszet alkot (CaSO4·2H2O). A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Calcii sulfas dihydricus néven hivatalos.
Fő forrása a természetben megtalálható gipsz és evaporit. Ezeket vagy külszíni fejtéssel bányásszák, vagy mély bányákból kerülnek felszínre. A Föld gipszkitermelése körülbelül évi 100 millió tonna.
A bányászaton kívül a kalcium-szulfát számos egyéb kémiai eljárás melléktermékeként is keletkezik:
Az épületek bontásakor a kinyert gipszből ismét kalcium-szulfátot állítanak elő.
A gipszet 100-150 °C-ra hevítve víztartalmának körülbelül 75%-a távozik. Ipari körülmények között általában 170 °C-ra hevítik fel a gipszet.
A dehidratáció reakcióegyenlete:
A dehidratáció 80 °C körül kezdődik, de erősen száraz légtérben akár 50 °C körül is beindulhat. A felhasznált hőmennyiség a gipszet alig melegíti (a reakció endoterm), az energia a víz elpárolgására fordítódik. A víz távozása után a gipsz hőmérséklete gyors emelkedésnek indul.
Emiatt a tulajdonsága miatt a tűz terjedését lassítani képes falakba építik be, mert viszonylag sok idő telik el, míg a fal teljesen átforrósodik.
A kiszárított kalcium-szulfátot vízzel keverve a következő exoterm reakciót kapjuk:
A kalcium-szulfátot a következő termékekben, iparágakban használják: