Szopnica

Ebben a cikkben a Szopnica témával foglalkozunk, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki a szakemberek és a rajongók körében egyaránt. A Szopnica hosszú ideje tanulmányozás és kutatás tárgya különböző területeken, mivel olyan téma, amely túllép a földrajzi és kulturális korlátokon. A történelem során a Szopnica döntő szerepet játszott sok ember életében, az egyéni döntésektől a nagy világeseményekig mindent befolyásolva. Ezzel az elemzéssel arra törekszünk, hogy megértsük a Szopnica jelentőségét és hatását társadalmunkra, valamint olyan új nézőpontokat és megközelítéseket fedezzünk fel, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebbre ássuk a jelentését és relevanciáját napjainkban.

Szopnica (Kašinska Sopnica)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb főváros
KözségSzeszvete
Jogállásfalu
Irányítószám10362
Körzethívószám+385 01
Népesség
Teljes népesség187 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság242 m
Terület2,15 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 54′ 36″, k. h. 16° 06′ 22″45.910000°N 16.106000°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 36″, k. h. 16° 06′ 22″45.910000°N 16.106000°E
Térkép

Szopnica (horvátul: Kašinska Sopnica) település Horvátországban, Zágráb főváros Szeszvete városnegyedében. Közigazgatásilag a fővároshoz tartozik.

Fekvése

Zágráb városközpontjától légvonalban 14, közúton 21 km-re északkeletre, a Medvednica-hegység keleti részének déli lejtőin, a Kašina-patak völgyében fekszik.

Története

Az első katonai felmérés térképén „Szopnicza” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szopnicza” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szopnicza” néven 12 házzal, 121 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]

A településnek 1857-ben 217, 1910-ben 402 lakosa volt. Zágráb vármegye Zágrábi járásához tartozott. 1941 és 1945 a Független Horvát Állam része volt, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 93%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 245 lakosa volt.

Népessége

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
217 136 300 331 356 402 408 359 359 335 314 255 237 190 216 245

Nevezetességei

A Keresztelő Szent János kápolnát 1965-ben három helyi lakos Ivan Podbrežnjak, Stjepan Motik-Štuc és Ivan Baričević-Ferdo építette. A kápolnához a következő évben kerítés is készült. 1992-ben felújították, majd 2000-ben korszerűsítették. A kápolna Keresztelő János domborművét Branko Kelčec-Keljo készítette. A dombormű azt a jelenetet ábrázolja, amikor János a Jordán vizében megkereszteli Jézust.

Egyesületek

DVD Kašinska Sopnica önkéntes tűzoltóegyesület

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...656. o.
  3. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 107. o.
  4. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  5. ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html

Források

Ez a horvátországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!