Szomáli nyelv

Manapság a Szomáli nyelv olyan téma, amely az emberek érdeklődési körének és aggályainak széles körét fedi le szerte a világon. A politikai kérdésektől a technológiai fejlődésig a Szomáli nyelv olyan téma, amely a modern társadalom alapvető részévé vált. A társadalmi és kulturális dinamika gyors változásával a Szomáli nyelv egyre nagyobb szerepet kapott a mindennapi beszélgetésekben, valamint a személyes és kollektív szintű döntéshozatalban. Ezért fontos a Szomáli nyelv különböző oldalainak és dimenzióinak feltárása, valamint életünkre és a minket körülvevő világra gyakorolt ​​hatásának megértése. Ebben a cikkben a Szomáli nyelv dimenziói közül néhányat megvizsgálunk, és átgondoljuk a jelentését a jelenlegi kontextusban.

Szomáli
af-Soomaali
الصومالية
Beszélik Szomália
 Szomáliföld
 Puntföld
 Dzsibuti
 Etiópia
 Jemen
 Kenya
Beszélők számaanyanyelvként 10–15 millió fő
második nyelvként 500 000 fő
Nyelvcsaládafroázsiai
   kusita
    keleti kusita
     szomáli
      szomáli
Írásrendszerlatin, arab, osmanya
Hivatalos állapot
Hivatalos Szomália
Gondozzanincs szabályzó testület
Nyelvkódok
ISO 639-1so
ISO 639-2som
ISO 639-3som
A nyelv elterjedése
A nyelv elterjedése
A Wikimédia Commons tartalmaz af-Soomaali
الصومالية témájú médiaállományokat.

A szomáli nyelv (szomáliul af-Soomaali, arab írással الصومالية) a keleti kusita nyelvekhez tartozó afroázsiai természetes nyelv. Legközelebbi rokonai az ohomó és az afar nyelv. A szomáli a legjobban dokumentált kusita nyelv,[1] 1900 előtti akadémiai adatokkal rendelkezik.

Beszélők száma

A szomáli beszélőinek tényleges száma ismeretlen. Egy forrás szerint Szomáliában[mj 1] 7,78 millió ember beszéli a nyelvet, míg a világon ezen személyek száma kb. 12,65 millió.[2] A Dutch Universiteitsbibliotheek Utrecht becslése a szomáli népességet 10 és 15 millió közé teszi.[3]

Változatai

A szomáli nem egységes nyelv, nagyjából hat-nyolc önállósult, saját normákkal bíró dialektusra oszlik, többségük nem olyan jól dokumentált, mint a hivatalos szomáli irodalmi nyelv:

  1. Észak-közép szomáli nyelv – Észak-Szomália, Darood és Alsó-Jubaföld
  2. Benadir nyelv – két különálló része van: az északi benadir nyelv (Abgaal, Ajuraan, Gaaljacal) és a déli benadir nyelv (Xamari, Bimaal)
  3. Asraf nyelv – Shingaani és Alsó-Shebelle
  4. Maji nyelv vagy jabarti nyelv – Észak-Szomália, Buur-Hakaba és Dél-Szomália nyelve
  5. Digil nyelv – Garre, Tunni és Dabarre tartományok nyelve
  6. Jiidu

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Somali language című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Hivatkozások

  • Diriye Abdullahi, Mohamed. 2000. Le Somali, dialectes et histoire. Ph.D. dissertation, Université de Montréal.
  • Saeed, John Ibrahim. 1987. Somali Reference Grammar. Springfield, VA: Dunwoody Press.
  • Saeed, John Ibrahim. 1999. Somali. Amsterdam: John Benjamins.
  1. ↑ A software tool for research in linguistics and lexicography: Application to Somali. . (Hozzáférés: 2010. december 27.)
  2. ↑ Ethnologue: Somalia Ethnologue.com
  3. ↑ SOMALIA historical demographic data of the whole country Archiválva 2006. május 2-i dátummal a Wayback Machine-ben Universiteitsbibliotheek Utrecht

Megjegyzések

  1. ↑ Szomáliföldet beleértve

Irodalom

  • L.E. Armstrong. 1964. "The phonetic structure of Somali," Mitteilungen des Seminars für Orientalische Sprachen Berlin 37/3:116-161.
  • C.R.V. Bell. 1953. The Somali Language. London: Longmans, Green & Co.
  • Jörg Berchem. 1991. Referenzgrammatik des Somali. Köln: Omimee.
  • G.R. Cardona. 1981. "Profilo fonologico del somalo," Fonologia e lessico. Ed. G.R. Cardona & F. Agostini. Rome: Dipartimento per la Cooperazione allo Sviluppo; Comitato Tecnico Linguistico per l'Università Nazionale Somala, Ministero degli Affari Esteri. 1. kötet, 3–26 o.
  • Elena Z. Dobnova. 1990. Sovremennyj somalijskij jazyk. Moskva: Nauka.
  • Annarita Puglielli. 1997. "Somali Phonology," Phonologies of Asia and Africa, Volume 1. Ed. Alan S. Kaye. Winona Lake: Eisenbrauns. 521-535 o.

További információk

Tekintsd meg a Wikipédia szomáli nyelvű változatát!