Osmanya írás

Ezúttal a Osmanya írás világában fogunk elmélyülni, amely téma az idők során sok embert érdekelt. A Osmanya írás olyan téma, amely kíváncsiságot és vitát váltott ki különböző vonatkozásban, legyen szó tudományos, kulturális, társadalmi vagy szórakoztatásról. A történelem során a Osmanya írás tanulmányozás, elemzés és elmélkedés tárgya volt, különféle nézőpontokat és értelmezéseket generálva. Ezért fontos ezt a témát tovább vizsgálni, hogy megértsük jelentőségét és az élet különböző területeire gyakorolt ​​hatását. Ebben a cikkben a Osmanya írás-be fogunk belemerülni, hogy megértsük annak mai relevanciáját és jelentőségét.

Osmanya írás
Típusábécé
Nyelvekszomáli nyelv
AlkotóOszmán Juszuf Kenadid
Időszak1920/1922–
ISO 15924{{{iso15924}}}

Az osmanya írás (szomáli nyelven: farta Cismaanya 𐒍𐒖𐒇𐒂𐒖 𐒋𐒘𐒈𐒑𐒛𐒒𐒕𐒖), más megnevezéssel far Soomaali (𐒍𐒖𐒇 𐒘𐒝𐒈𐒑𐒛𐒘, "szomáliai írás"), arabul al-kitáb al-oszmánije (الكتابة العثمانية; "oszmán írás"), a szomáli nyelv leírására létrehozott egyik írásmód. 1920 és 1922 között alkotta meg Oszmán Juszuf Kenadid, a Hobjoi Szultánság szultánjának, Juszuf Ali Kenadid szultánnak a fia és Ali Juszuf Kenadid szultán testvére.

Történelem

Oszmán Juszuf Kenadid, az írás megalkotója

Míg az osmanya meglehetősen széles körű elfogadásra tett szert Szomáliában, és gyorsan jelentős mennyiségű irodalmat hozott létre, a lakosság körében kevéssé terjedt el, főként a régóta fennálló arab írások (főként a helyi változat, a vadád írás), valamint a szomáliai latin ábécé jelenléte miatt, amelyet vezető szomáliai tudósok, köztük Musza Haji Ismail Galal, B.W. Andrzejewski és Shire Jama Ahmed fejlesztettek ki.[1][2]

Ahogy nőttek a nacionalista érzelmek, és mivel a szomáliai nyelv már régóta elvesztette ősi írásmódját,[3] az írásrendszer viták kereszttüzébe került. A függetlenség kivívása után kevés előrelépés történt a kérdésben, mivel megoszlottak a vélemények az arab vagy latin betűk használatáról.

1972 októberében a latin írás egyszerűsége, a nyelv összes hangjával való megbirkózás képessége, a használatára tervezett gépek és írógépek elterjedése miatt [4] [5] Mohamed Sziad Barre elnök ezt az írásrendszert tette hivatalossá az arab vagy az osmanya írások helyett. [6] Barre adminisztrációja ezt követően hatalmas műveltségi kampányt indított annak érdekében, hogy biztosítsa a latin írás kizárólagos elfogadását, ami az osmanya használatának meredek csökkenéséhez vezetett.

Szomália az írásrendszer betűivel leírva.

Leírás

Az osmanya írásban az olvasás és az írás iránya balról jobbra halad. A betűnevek az arab írás betűnevein alapulnak, az ú és í magánhangzók átírása uu és ii, vagy a waaw és yaa betűkkel történik.

Osmanya Név latin IPA Magyar Osmanya Név latin IPA magyar Osmanya Név latin IPA magyar
alef ʼ nem ejtjük ba b b ta t t
ja j dzs xa x x kha kh kh
deel d d ra r r sa s sz
shiin SH sh dha dh dh cayn c ?
ga g g fa f f qaaf q q
kaaf k k laan l l miin m m
nuun n n waw, uu w, uu ú Ha h h
ya, ii y, ii í a a a e e e
I I I o o o u u u
aa aa á ee ee é oo oo ó

Számok

Számjegy 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
Osmanya

Jegyzetek

  1. Abdullahi, Mohamed Diriye. Culture and Customs of Somalia (angol nyelven). Greenwood Publishing Group, 73. o. (2001. április 16.). ISBN 978-0-313-31333-2 
  2. Lewis, I. M.. A Pastoral Democracy: A Study of Pastoralism and Politics Among the Northern Somali of the Horn of Africa (angol nyelven). James Currey Publishers (1999. április 16.). ISBN 978-0-85255-280-3 
  3. Ministry of Information and National Guidance, Somalia, The writing of the Somali language, (Ministry of Information and National Guidance: 1974), p.5
  4. Andrew Simpson, Language and National Identity in Africa, (Oxford University Press: 2008), p.288
  5. Economist Intelligence Unit (Great Britain), Middle East annual review, (1975), p.229
  6. Mohamed Diriye Abdullahi, Culture and Customs of Somalia, (Greenwood Press: 2001), p.73

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Osmanya script című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • IM Lewis (1958) Bulletin of the School of Oriental and African Studies, University of London, Vol. 21 134–156.

További információk

Kapcsolódó szócikkek