Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Szeverényi Ilona jelenségét és következményeit a modern társadalomban. Az eredetétől a mai hatásig a probléma minden oldalát elmélyítjük, elemezzük okait, következményeit és lehetséges megoldásait. A következő vonalak mentén különböző nézőpontokat és véleményeket fogunk megvizsgálni a Szeverényi Ilona-ről, azzal a céllal, hogy teljes és tárgyilagos áttekintést nyújtsunk erről a kérdésről. Ez a cikk informatív és átgondolt útmutatóként szolgál mindazok számára, akik érdeklődnek a Szeverényi Ilona és környezetünkre gyakorolt hatásának jobb megértése iránt.
| Szeverényi Ilona | |
| Született | 1946. augusztus 12. (78 éves)[1][2] Gyula[1][2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Gerencsér Ferenc (1967–1989) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1965–1969) |
| Kitüntetései |
|
Gerencsérné Szeverényi Ilona (Gyula, 1946. augusztus 12. –) magyar cimbalomművész, egyetemi tanár.
1965–1968 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Gerencsér Ferenc oktatta. 1968-tól a Józsefvárosi Zeneiskola cimbalomtanára. 1970–1980 között Enzsöl Tündével kétcimbalmos kamarazenét játszott. 1980–2000 között Vékony Ildikóval is kétcimbalmos kamarazenét adott elő. 1986-tól a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanára. 1989-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézetének oktatója is.
Gerencsér Ferenccel megírta a Cimbalomiskolát. Több mint 70 magyar művet mutatott be, hanglemezeket készített. Zenepedagógiai tanulmányokat, tanterveket, cimbalometűdöket írt. Főleg szólistaként koncertezik, neki írt cimbalomversenyeket mutat be.
Szülei: Szeverényi András és Gulyás Ilona. 1967–1989 között Gerencsér Ferenc (1923–1989) volt a férje.