A mai világban a Szentirmai Zoltán számos területen érdekes és vita tárgyává vált. Legyen szó politikai, társadalmi, tudományos vagy kulturális szféráról, a Szentirmai Zoltán felkeltette a társadalom figyelmét, és szenvedélyes vitákat váltott ki fontosságáról és következményeiről. Ahogy haladunk előre a 21. században, a Szentirmai Zoltán releváns témává vált, amely mélyreható elemzést és mérlegelést igényel hosszú távú következményeiről és következményeiről. Ebben a cikkben a Szentirmai Zoltán-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, és megvizsgáljuk a mai társadalomra gyakorolt hatását.
Szentirmai Zoltán | |
Született | 1941. december 4. Budapest |
Elhunyt | 2014. május 7. (72 évesen) |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | |
Iskolái | Magyar Képzőművészeti Egyetem (1963–1967) |
Kitüntetései | Munkácsy Mihály-díj (1987) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szentirmai Zoltán témájú médiaállományokat. | |
Szentirmai Zoltán (Budapest, 1941. december 4. – 2014. május 7.[1][2]) Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrász- és éremművész, pedagógus.
1963–1967 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt Somogyi József tanítványaként. 1967-től a Kirakatrendező és Dekoratőr Szabadiskola rajz- és művészettörténet tanára. 1979-től Szentendrén élt.
Szobrai 3 részre oszthatók: az etruszk művészetre, a reneszánsz világra és a közelmúltra. Leginkább bronzot használt szobraihoz, de követ és fát is alkalmazott időnként. Famunkái közül a leghíresebb a Kocsihajtó.