Szent Piroska

A mai világban a Szent Piroska sok ember figyelmét és érdeklődését felkeltette. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a történelemben betöltött jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása, akár a szakmai téren betöltött jelentősége miatt, a Szent Piroska széles közönség érdeklődésére számot tartó témává vált. Ha többet tud meg a Szent Piroska-ről, az nemcsak tudásunk bővítésének egyik módja, hanem a körülöttünk lévő világ jobb megértése is. Ebben a cikkben a Szent Piroska-hez kapcsolódó különféle szempontokat elemezzük, elemezve annak eredetét, időbeli alakulását, a különböző területekre gyakorolt ​​hatását, valamint a téma által elénk tárt jövőbeli perspektívákat.

Szent Piroska
Szent Piroska, mozaik az Hagia Szophiában (1118 körül)
Szent Piroska, mozaik az Hagia Szophiában (1118 körül)
hitvalló
Születése
1088
Esztergom
Halála
1134. augusztus 13.
(45–46 évesen)
Konstantinápoly
Tisztelete
EgyházaGörög ortodox egyház
TisztelikOrtodox kereszténység
Ünnepnapjaaugusztus 13.
Ortodox kereszténység
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Piroska témájú médiaállományokat.

Szent Piroska (Prisca, 1088–1134. augusztus 13.) Árpád-házi magyar királylány, Szent László (1046–1095) magyar király és Adelhaid rheinfeldi hercegnő (?–1090) elsőszülött leánya Komnénosz II. János bizánci császár felesége. Bizáncban Eiréne néven ismerték, és kegyes élete miatt halála után szentté avatták.[1]

Élete

Piroska (Prisca) mindössze kétesztendős volt, amikor anyja, Adelhaid meghalt, majd 1095. július 29-én apját is elveszítette. A hétesztendősen teljes árvaságra jutott hercegnő 1095-től évekig unokabátyja, Könyves Kálmán udvarában élt.[2] 16 évesen nehéz lépésre kényszerítette az ország érdeke: 1104-ben (vagy 1105-ben) eljegyezték a bizánci trónörökössel, Komnenosz II. Jánossal, akivel 1105–1106 fordulóján össze is házasodott.[3] A házasság megkötéséhez Piroskának át kellett térnie az ortodox vallásra, amelyben az Eiréne (Irén) nevet kapta. Házasságából nyolc gyermek származott:

Szent Piroska (Eiréne) férjével, Komnénosz II. János császárral. Középen a Kisded Jézust tartó Madonna (mozaik, Hagia Szophia)

Piroska a bizánci udvarban sűrűn fogadott szentföldi zarándokokat, küldötteket Magyarországról, soha nem fordított hátat hazájának, többször közvetített a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között. Ő alapította Bizánc (Konstantinápoly) egyik legfőbb kolostorát, a Pantokrátor-kolostort és a vele egybeépített 50 ágyas kórházat. (Igaz, az épületegyüttest csak két évvel halála után, 1136-ban szentelték fel.)[4] Utóbbi a középkori Európa kórházainak építésekor mintául szolgált. Kisázsiában halt meg, amikor elkísérte férjét egyik hadjáratára.[5]

Emlékezete

Az ortodox egyházakban szentként tisztelik. Az ortodox liturgia szerint augusztus 13-án tartják emléknapját.[6] Kultuszát a római és görögkatolikus egyház is átvette, ugyancsak szentjei közé sorolja.[7][2] Mozaikképét a Hagia Szophia a mai napig őrzi.

Származása

Szent Piroska ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. Mihály
 
 
 
 
 
 
 
8. Vazul
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
4. I. Béla magyar király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2. I. László magyar király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
20. I. Boleszláv lengyel király
 
 
 
 
 
 
 
10. II. Mieszko lengyel fejedelem
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
21. Emnilda
 
 
 
 
 
 
 
5. Richeza magyar királyné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
22. Lotaringiai Ezzo
 
 
 
 
 
 
 
11. Lotaringiai Richeza
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
23. Mathilde
 
 
 
 
 
 
 
1. Szent Piroska
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
6. Rudolf német ellenkirály
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
3. Adelhaid magyar királyné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28. I. Humbert savoyai gróf
 
 
 
 
 
 
 
14. Ottó savoyai gróf
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29. Ansilia lenzburgi grófnő
 
 
 
 
 
 
 
7. Adelhaid savoyai grófnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
15. Susai Adelaida
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Jegyzetek

  1. ↑ Makk 2000, 73–74. o.
  2. ↑ a b c Piroska – egy Árpád-házi magyar királylány a bizánci trónon. Magyar Kurír, 2015. január 18. (Hozzáférés: 2021. január 17.)
  3. ↑ Makk 2000, 32–33. o.
  4. ↑ Makk 2000, 74. o
  5. ↑ Makk 1986, 108. o.
  6. ↑ ru:Ирина (супруга Иоанна II Комнина)
  7. ↑ Cseh Gizella: Árpád-házi Szent Piroska

Források

  • Makk 1986: Makk Ferenc. Magyarország a tizenkettedik században. Gondolat (1986). ISBN 963-281-660-9 
  • Makk 2000: Makk Ferenc. A tizenkettedik század története. Pannonica (2000). ISBN 963-9252-08-5 
  • Bérczi Sz. (2008): Magyarországi szent királylányok emlékezete, TKTE, Budapest, ISBN 978-963-87437-2-5
  • Dümmerth D. (1977): Az Árpádok nyomában, Panoráma, Budapest
  • Faludy Anikó (1982): Bizánc festészete és mozaik művészete. Corvina Kiadó, Budapest
  • Győrffy I., Bátky Zs., Viski K. (szerk.) (1933-1937): A magyarság néprajza I–IV., Budapest
  • Karácsonyi J. (1926): Szent László király élete, Szent István Társ., Budapest, 129 old.
  • Kazsdan, A. P., Litavrin, G. G. (1961): Bizánc rövid története, (Stúdium könyvek 25.) Budapest
  • Moravcsik Gyula (1984, 1988): Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai. Akadémiai Kiadó, Budapest
  • Moravcsik Gyula (1923): Szent László leánya és a bizánci Pantokrator monostor, Budapest–Konstantinápoly
  • Nagymihályi Géza (2007): Árpád-házi Szent Piroska – Az idegen szent, Budapest, Kairosz Kiadó
  • Toldy L. (1946): Szent László király élete, Budapest

További információk

  • Ókeresztény és bizánci művészet
  • Ókeresztény és bizánci művészet története
  • Árpád-ház női szentjei emlék-konferencia. Kecskemét, 2022. október 27.; szerk. Lévai Jánosné; Alföld Idegenforgalmáért Alapítvány, Kecskemét, 2022
  • Piroska és a Pantokratór. Dinasztikus emlékezet, gyógyítás és örök élet a Komnénos-kori Bizáncban; szerk. Sághy Marianne, Robert G. Ousterhout; HUN-REN BTK Történettudományi Intézet, Budapest, 2023 (Monumenta Hungariae historica. Dissertationes)

Kapcsolódó szócikkek

Előző
Dukász Irén 		Bizánci császárné
1118 – 1134 		Következő
Sulzbachi Berta (Irén)