Jolán | |
Aragónia királynéja | |
Uralkodási ideje | |
1235 – 1251 | |
Elődje | Kasztíliai Eleonóra |
Utódja | Teresa Gil de Vidaure |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Árpád-ház |
Született | 1219 után Esztergom |
Elhunyt | 1251. október 9. Huesca |
Nyughelye | Santa Maria de Vallbona |
Édesapja | II. András magyar király |
Édesanyja | Courtenay Jolán magyar királyné |
Házastársa | I. Jakab aragóniai király |
Gyermekei | Jolán Konstancia Péter Jakab Ferdinánd Sancha Izabella Mária Sancho Eleonóra |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jolán témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Árpád-házi Jolán aragóniai királyné, született Jolán magyar királyi hercegnő (latinul: Hioles de Hungaria, Regina Aragonum, katalánul: Violant d'Hongria, aragóniai nyelven: reina Biolant d’Aragón / Violant d’Hongría, spanyolul: Violante de Hungría; Esztergom, 1219 után – Huesca, 1251. október 9.) magyar királyi hercegnő, házassága révén Aragónia–Katalónia királynéja és Montpellier úrnője. Ismert még Jolánta néven is. A korabeli forrásokban „Jolench (okiratokban), Hyolens, Jolans, Hioles stb. néven ismeretes.”
Árpád-házi Jolán magyar királyi hercegnő az 1219. év végén vagy utána született az esztergomi királyi várban II. András magyar király (1176–1235) és második felesége, Courtenay Jolán konstantinápolyi latin császári hercegnő (1197–1233) egyetlen gyermekeként. Édesanyja francia főnemesi családból származott, amely a keresztes háborúk révén jelentős befolyásra tett szert, elsősorban a Szentföldön. Felmenői és távoli rokonai közé tartoztak a francia királyokat adó Capetingek. Courtenay Jolán halála után a király újranősült, így Jolán hercegnőnek összesen hat féltestvére volt, ebből ötnek az anyja a király első felesége, Merániai Gertrúd királyné, egynek pedig a harmadik feleség, Estei Beatrix. A magyar királyleány neve egyaránt előfordult Jolán és Jolánta formában is: az előbbi magyar eredetű, utóbbi ógörög és jelentése „ibolyavirág”.
Jolán hercegnő a magyar királyi udvarban nevelkedett. Édesanyja hatására az udvarban provence-i trubadúrok és vándorénekesek fordultak meg, akiktől a hercegnő megtanulta a latin nyelv ebben a korban elterjedt változatát, a romance-t. Ezenfelül sakkozni is kitűnően tudott, a játék egyik legkedveltebb időtöltése volt. A férjhezmenetelt jelentő jövőjéről a keresztény hercegnők gyámjaként IX. Gergely pápa döntött, elsősorban politikai és dinasztikus szempontokat véve figyelembe. A pápa I. Jakab aragóniai királyt választotta a magyar hercegnő jövendőbelijének, egyes feltételezések szerint azért, mert az így létrejövő magyar–aragóniai szövetség, amely magában foglalta volna a Földközi-tenger nyugati medencéjét és a délkelet-európai térséget, megfelelő ellenpólust képezhetett volna a Német-római Birodalommal szemben. Az aragóniai uralkodó a pápa határozatakor éppen válófélben volt első feleségétől, Eleonóra kasztíliai infánsnőtől. A kasztíliai hercegnő egyetlen fiúgyermekkel ajándékozta meg férjét, utána kolostorba vonult. A pápa közeli vérrokonság ürügyén felbontotta az első házasságot, az aragóniai király nagyvonalúan kárpótolta volt feleségét. Az aragóniai király és a magyar királyi hercegnő eljegyzését 1234-ben kötötték meg képviselők útján; a jegyesek egészen az esküvőig nem találkoztak egymással személyesen.
Jolánta magyar hercegnő több száz fős kísérettel utazott el az esztergomi udvarból, ahonnan negyvenhat napi járóföldre volt Barcelona, az aragóniai udvar székhelye. Az esküvőre Barcelonában került sor 1235. szeptember 8-án tartották. II. András magyar király – akárcsak valamennyi leányának – egy drágakövekkel kirakott fejéket küldött nászajándékba. Az aragóniai uralkodó nem maradt hűséges feleségéhez, több nemesasszonnyal is viszonyt létesített; ennek ellenére a király és Jolánta hercegnő viszonya a korabeli leírások alapján nem volt boldogtalan. A házasságból összesen tíz gyermek született:
Jolánta aragóniai királyné hamar megtalálta helyét új otthonában és tökéletesen beilleszkedett. Kíséretébe rokona, Dénes főispán, Bertalan pécsi püspök, valamint kézművesek és magyar nemesek is tartoztak; előbbiek hatása érezhető az aragóniai kézművességen és kelmeszövésen, utóbbiak részt vettek az arabok elleni harcokban, amiért is jelentős adományokban részesültek. A magyar királyleány életrajzírója, Brachfeld F. Olivér szavai szerint: „Jolánta olyan volt, amilyenre szüksége volt a férjének: előkelő származású, szép, jóságos és mindenekelőtt termékeny.” A királyné tíz gyermeket hozott világra, közülük többet a csatatéren, a katonai sátorban, mivel rendszerint elkísérte férjét hódító háborúira. Valencia ostromakor is jelen volt, és részt vett a város feladásáról szóló tárgyalásokon is. Az aragóniai király rendszeresen kikérte felesége véleményét és tanácsát, olykor még háborús ügyekben is. Egy korabeli feljegyzés szerint a valenciai erőd feladásakor – mikor a királyné egyébként ismét áldott állapotban volt – a mórok vezetője „bezárkózott vele , valamint egy famulusával és a királynéval egy félreeső vendégfogadóban, hogy a megadás rendjét és részleteit tisztázzák. A dokumentumot a királyné is aláírta.” Valencia városa végül 1238. szeptember 28-án került keresztény kézre.
1251 októberének elején Jolánta aragóniai királyné Huesca városában pihent, amikor valószínűleg valamilyen lázas betegséget kapott el. Magához hívatta férjét, és tollba mondta neki végrendeletét: eszerint a Santa Maria de Vallbona kolostorban kell majd eltemetni, férjének gondoskodnia kell királynéi udvartartásáról és kincseinek elosztásáról. Kérésére férje ezer szegény embernek adott ruhát és harmincezernek osztott ennivalót, valamint a királyné személyes vagyonából adományokat juttatott kolostoroknak és zárdáknak.
Jolánta magyar királyi hercegnő és aragóniai–kasztíliai királyné 1251. október 9-én hunyt el harmincas éveinek elején. Halála után több napig tartó búcsúceremóniákat tartottak. Földi maradványait végakaratának megfelelően a Santa María de Vallbona kolostorban (Real Monasterio de Santa María de Vallbona) helyezték el; később mellé temették betegápoló apácaként szolgáló leányát, Sancha aragóniai infánsnőt is. I. Jakab aragóniai király második felesége halála után feleségül vette Teresa Gil de Vidaure nemesasszonyt.
Jolán nagyon fontos szerepet játszik a katalán és aragóniai történelemben. A királyi párt Aragóniában és Katalóniában körmeneten ünneplik. Zaragozában, Aragónia fővárosában az egyetemi kampusz jogi kari oldalán, ahol az egyetemi klub bejárata is van, utca van róla elnevezve, szemben az Aragóniai Nemzeti Koncertteremmel.
Árpád-ház | |
---|---|
Magyar fejedelmek | Árpád · Zolta · Falicsi · Taksony · Géza · István |
Magyarország királyai | I. Szent István · I. Fehér András · I. Bajnok Béla · Salamon · I. Magnus Géza · I. Szent László · Könyves Kálmán · II. István · II. Vak Béla · II. Géza · III. István · II. László · IV. István · III. Nagy Béla · Imre · III. László · II. Jeruzsálemi András · IV. Béla, a második honalapító · V. István · IV. Kun László · III. Velencei András |
Uralkodók házastársai | Árpád-házi Adelhaid cseh fejedelemné · Árpád-házi Zsófia szász hercegné · Árpád-házi Ilona horvát királyné · Árpád-házi Eufémia morva hercegné · Árpád-házi Irén bizánci császárné · Árpád-házi Zsófia bihari ispánné · Árpád-házi Adelhaid cseh fejedelemné · Árpád-házi Erzsébet lengyel nagyhercegné · Árpád-házi Erzsébet cseh fejedelemné · Árpád-házi Ilona osztrák hercegné · Árpád-házi Margit bizánci császárné · Árpád-házi Konstancia cseh királyné · Árpád-házi Anna Mária bolgár cárné · Árpád-házi Erzsébet türingiai tartománygrófné · Árpád-házi Jolán aragóniai királyné · Árpád-házi Kinga lengyel fejedelemné · Árpád-házi Anna macsói hercegné · Árpád-házi Jolán kaliszi hercegné · Árpád-házi Konstancia halicsi hercegné · Árpád-házi Erzsébet bajor hercegné · Árpád-házi Erzsébet szerb királyné · Árpád-házi Katalin szerb királyné · Árpád-házi Mária nápolyi királyné · Árpád-házi Anna bizánci császárné |
Egyéb személyek | Árpád-házi Levente magyar hadvezér · Árpád-házi Tarkacsu magyar fejedelmi herceg · Árpád-házi Jelek magyar fejedelmi herceg · Árpád-házi Jutocsa magyar fejedelmi herceg · Árpád-házi Teveli magyar fejedelmi herceg · Árpád-házi Tas magyar hadvezér · Árpád-házi Termecsü magyar fejedelmi herceg · Árpád-házi Lehel magyar hadvezér · Tar Zerind · Koppány vezér · Árpád-házi Mihály magyar fejedelmi herceg · Árpád-házi Judit magyar fejedelmi hercegnő · Árpád-házi Vazul magyar fejedelmi herceg · Árpád-házi Ottó magyar trónörökös · Árpád-házi Henrik magyar trónörökös · Árpád-házi Levente magyar királyi herceg · Árpád-házi Zsófia magyar királyi hercegnő · Árpád-házi György · Árpád-házi Lampert magyar királyi herceg · Árpád-házi Dávid magyar királyi herceg · Árpád-házi Álmos magyar királyi herceg · Árpád-házi Borisz Kalamanosz magyar trónkövetelő · Árpád-házi Géza magyar királyi herceg · Árpád-házi Kálmán halicsi király · Árpád-házi András magyar királyi herceg · Árpád-házi Béla magyar trónörökös · Árpád-házi Béla magyar királyi herceg · Árpád-házi Utószülött István magyar királyi herceg |
Szentek, boldogok | Szent István · Szent Imre · Szent László · Szent Piroska · Szent Erzsébet · Szent Kinga · Szent Margit · Boldog Jolán · Boldog Konstancia · Boldog Erzsébet özvegy · Boldog Erzsébet |
Kapcsolódó házak | Anjou-ház · Přemysl-ház · Wittelsbach-ház |
Nemzetközi katalógusok |
---|