A mai világban a Katalónia soha nem látott jelentőséget kapott. Akár a társadalomra, akár az üzleti környezetre gyakorolt befolyása, akár az emberek mindennapi életében betöltött jelentősége miatt, a Katalónia állandó vita és vita tárgyává vált. A Katalónia eredetétől a mai fejlődéséig különböző területek szakértőinek tanulmányozásának és elemzésének tárgya volt. Ebben a cikkben a Katalónia-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, a mindennapi életben betöltött következményeitől a globális szintű hatásig. Részletes és mélyreható áttekintésen keresztül igyekszünk jobban megérteni, hogy a Katalónia milyen szerepet játszik modern világunkban, és hogyan vált valóságunk szerves részévé.
Katalónia (Catalunya (katalán), Catalonha (okcitán), Cataluña (spanyol)) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Spanyolország | ||
Tartomány | Spanyolország | ||
Rang |
| ||
Hivatalos nyelv | |||
Székhely | Barcelona | ||
Alapítás éve | Katalán megyében: 988 Katalán alkotmányok: 1283 Generalitat: 1359 | ||
Elnök | Quim Torra | ||
Polgármester | Salvador Illa Roca (2024. augusztus 8. – , Pere Aragonès i Garcia, Socialists' Party of Catalonia) | ||
Körzethívószám | +34 97- +34 93 (Barcelona) | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 7 747 709 fő (2022)[1] | ||
Népsűrűség | 240 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 32 114 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 41° 50′ 15″, k. h. 1° 32′ 16″41.837500°N 1.537778°EKoordináták: é. sz. 41° 50′ 15″, k. h. 1° 32′ 16″41.837500°N 1.537778°E | |||
Katalónia weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Katalónia témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Katalónia (katalánul Catalunya, okcitanul Catalonha, spanyolul Cataluña) Spanyolország egyik autonóm közössége az ország északkeleti részén. Északon Andorra és Franciaország, délen Valencia, keleten a Földközi-tenger, nyugaton Aragónia határolja.
A Katalán Köztársaságot (katalánul: República Catalana) a katalán parlament kiáltotta ki egyoldalúan függetlenségi nyilatkozattal 2017. október 27-én.[2] A függetlenséget egy alkotmányügyi válság közepette kiáltották ki, amit a 2017-es katalán függetlenségi népszavazás okozott. Miután a katalán parlament kikiáltotta Katalónia autonóm közösség elszakadását Spanyolországtól, a spanyol Szenátus érvényesítette az 1978-as spanyol alkotmány 155. cikkét,[3] amely lehetővé teszi, hogy a spanyol kormány közvetlenül irányítsa az autonóm Katalóniát.[4]
Északon a Pireneusok (kat. Pirineus catalans, sp. Pirineos catalanes) láncai fekszenek a déli irányból hozzá kapcsolódó előpireneusi (kat. Prepirineus, sp. Prepirineos) vidékekkel, míg a tengerparttal párhuzamosan a Katalóniai-hegység (kat. Serralades Costaneres Catalanes, sp. Cordillera Costera Catalana) vonulatai húzódnak: a Parti-hegylánc (kat. Serralada Litoral, sp. Cordillera Litoral), és nyugatabbra a Prelitoriális-hegylánc (kat. Serralada Prelitoral, sp. Cordillera Prelitorial). A Katalóniai-hegység legmagasabb hegye a Montseny (1720 m) és a Montserrat (1235/1236 m).
Folyói:
A legnagyobb folyók az Ebro (kat. Ebre), a Llobregat és a Segre. Kisebbek a Tet, a Fluvià, a Ter, a Foix, a Francolí, a Gaià, a Noguera Pallaresa, a Noguera Ribagorçana és a Valira.
Tavai:
Banyolesi-tó, Cavallers, Certascans, Closell, Gola, Llauset, Llebreta, Llong, Mangades, Monges, Montcortes, Mort, Naorte, Negre, Ratera, Romedo, Sant Gerber, Sant Maurici.
Természetvédelmi területei
Az autonóm közösségben a Katalán Kormány által létrehozott "Consell de Protecció de la Natura" intézménye felel a természetvédelmi területekért. 2009-ben egyetlen nemzeti park és tizenegy természeti park található a közösség területén.
Védelem alatt álló parkjai:
|
Ez a szócikk vagy szakasz kronológiát használ folyó szöveg helyett. „A cikkek formája a természetes, folyamatos próza.” (Lásd Stilisztikai útmutató.) Kérjük, segíts átírni a szócikket folyó szöveggé! |
Katalónia (Spanyolország más vidékeihez hasonlóan) tartományokra (províncies / provincias) oszlik, ezek közigazgatási és önkormányzati funkciói azonban napjainkra szinte teljesen megszűntek. A 2006. évi autonómia-statútum alapján Katalóniában a területi beosztás alapját a mintegy 950 község (municipis / municipios) és a nyolc megye (vegueria / regió) képezi. Ezeken kívül községek feletti önkormányzati egységek is léteznek, a 41 járás (comarques / comarcas).
Katalóniát 4 tartományra (provincias) osztják:
A nyolc megye (kat. vegueries / regions, sp. veguerias / regiones) a 2006. évi autonómia-statútum (Estatut d'Autonomia de Catalunya de 2006) alapján jön létre és tanácsaik átveszik a tartományi tanácsok helyét. Ettől kezdve tehát a megyék képezik a területi önkormányzati egységeket.
A községeket az alábbi 41 járásba (kat.: "comarques", sp.:comarcas) szervezték (1936/1988):
Hivatalos (katalán) név | Spanyol név | Lakosság | Terület (km²) | Székhely |
---|---|---|---|---|
Alt Camp | - | 33 635 | 544,7 | Valls |
Alt Empordà | Alto Ampurdán | 99 321 | 1342,4 | Figueres |
Alt Penedès | Alto Penedés | 80 976 | 592,4 | Vilafranca del Penedès |
Alt Urgell | Alto Urgel | 19 105 | 1446,9 | La Seu d’Urgell |
Alta Ribagorça | Alta Ribagorza | 3477 | 426,8 | El Pont de Suert |
Anoia | - | 93 529 | 866,6 | Igualada |
Bages | - | 155 112 | 1295,2 | Manresa |
Baix Camp | - | 145 675 | 695,3 | Reus |
Baix Ebre | Bajo Ebro | 66 369 | 987,9 | Tortosa |
Baix Empordà | Bajo Ampurdán | 102 566 | 700,5 | La Bisbal |
Baix Llobregat | Bajo Llobregat | 692 892 | 486,5 | Sant Feliu de Llobregat |
Baix Penedès | Bajo Penedés | 61 256 | 295,5 | El Vendrell |
Baixa Cerdanya | Baja Cerdaña | 14 158 | 546,4 | Puigcerdà |
Barcelonès | Barcelonés | 2 093 670 | 143,1 | Barcelona |
Berguedà | Berguedá | 37 995 | 1182,5 | Berga |
Conca de Barberà | Cuenca de Barberá | 18 766 | 648,9 | Montblanc |
Garraf | - | 108 194 | 592,4 | Vilanova i la Geltrú |
Garrigues | Garrigas | 18 999 | 799,7 | Borges Blanques |
Garrotxa | Garrocha | 47 747 | 592,4 | Olot |
Gironès | Gironés | 136 543 | 575,5 | Girona |
Maresme | - | 356 545 | 396,9 | Mataró |
Montsià | Montsiá | 57 550 | 708,7 | Amposta |
Noguera | - | 34 744 | 1733,0 | Balaguer |
Osona | - | 129 543 | 1263,8 | Vic |
Pallars Jussà | Pallars Jussá | 12 057 | 1290,0 | Tremp |
Pallars Sobirà | Pallars Sobirá | 6174 | 1355,2 | Sort |
Pla de l’Estany | - | 24 347 | 262,7 | Banyoles |
Pla d’Urgell | Plana de Urgell | 29 723 | 304,5 | Mollerussa |
Priorat | Priorato | 9196 | 496,2 | Falset |
Ribera d’Ebre | Ribera de Ebro | 21 656 | 825,3 | Mora d’Ebre |
Ripollès | Ripollés | 25 744 | 958,7 | Ripoll |
Segarra | - | 18 497 | 721,2 | Cervera |
Segrià | Segriá | 166 090 | 1393,7 | Lleida |
Selva | - | 117 393 | 995,5 | Santa Coloma de Farners |
Solsonès | Solsonés | 11 466 | 998,6 | Solsona |
Tarragonès | Tarragonés | 181 374 | 317,1 | Tarragona |
Terra Alta | - | 12 196 | 740,0 | Gandesa |
Urgell | Urgel | 31 026 | 586,2 | Tàrrega |
Val d’Aran[13] | Valle de Arán | 7691 | 620,5 | Vielha |
Vallès Occidental | Vallés Occidental | 736 682 | 580,7 | Sabadell i Terrassa |
Vallès Oriental | Vallés Oriental | 321 431 | 851,9 | Granollers |
Katalóniában (Spanyolország más részeihez hasonlóan) nincs különbség a városi és a falusi jellegű települések jogállása között. A katalóniai községek (municipis / sp. municipios) száma 2005-ben 946 volt, ebből 502 lakóinak száma nem érte el az 1000 főt. 59 település lakossága több mint 20 000 fő, ezeken a településeken él a Katalóniában lakók 70%-a. Helységek a tartományok szerint:
Katalónia parlamentje a Katalán Parlament, melybe legutóbb a 2021-es katalóniai regionális választás alkalmával választottak képviselőket.
Katalónia elnökei:
Népessége a 2020-as évek elején mintegy 7,7 millió fő.
A várható élettartam 83 év felett van.[14]
Lakosok száma | 7 433 894 | 7 424 754 | 7 448 332 | 7 496 276 | 7 543 825 | 7 619 494 | 7 727 029 | 7 739 758 | 7 747 709 |
2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 | 2022 |
Fő szócikk: Katalán nyelv, Spanyol nyelv, Okcitán nyelv
A katalán nyelv (katalánul català, IPA: vagy ) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek nyugati csoportjába tartozik, legközelebbi rokona az okcitán (provanszál) nyelv. Hivatalos nyelv Andorrában, valamint Spanyolországban Katalónia, Valencia (valenciai, valencià) és a Baleár-szigetek (baleári, balear) autonóm közösségekben.
Katalónia nyelvhasználata
Mely nyelvekkel azonosítják magukat a katalánok (2003) | |||
Anyanyelv | Saját nyelv | Általában használt nyelv | |
Katalán | 40,4% | 48,8% | 50,1% |
Kasztíliai | 53,5% | 44,3% | 44,1% |
Mindkét nyelv (katalán és kasztíliai) | 2,8% | 5,2% | 4,7% |
Aráni | 0,1% | 0,0% | 0,0% |
Más nyelvek | 3,2% | 1,7% | 1,1% |
A katalán nyelv ismerete Katalóniában
A katalán nyelv ismerete Katalóniában (2001) | ||
Az ismeret foka | Lakosság | Százalék |
Érti a nyelvet | 5 872 202 | 94,5% |
Beszéli a nyelvet | 4 630 640 | 74,5% |
Olvas katalánul | 4 621 404 | 74,4% |
Ír katalánul | 3 093 223 | 49,8% |
2 éves kor feletti teljes lakosság | 6 215 281 |
Forrás: Institut d'Estadística de Catalunya
A tudományos és technológiai beruházás volt Katalónia fejlődésének egyik legfontosabb pillére. A legismertebb katalán tudósok közt érdemes megemlíteni: Narcís Monturiolt, a tengeralattjáró feltalálóját, Josep Comas i Solà csillagászt, Eduard Fontserè klimatológust és Joan Oró biokémikust.
Lásd még: Katalán irodalom
Katalónia ünnepnapjai:
A katalán konyha mediterrán jellegű. Számos, a középkorból ránk maradt katalán szakácskönyv tanúskodik a helyi gasztronómia gyökereiről.[15] Ezekben a könyvekben sokféle mártás receptjét találhatjuk, amelyek gyömbér, szerecsendió, fahéj, szegfűszeg, bor és méz hozzáadásával készülnek.[16] Ebből az időből származó régi katalán karácsonyi fogás a baromfihúsból készülő salsa de pagó.[17]
A katalán konyha fő alapanyagai a friss zöldségeket (különösen paradicsom, fokhagyma, padlizsán, paprika és articsóka), a gabonafélék és azokból készült termékek (kenyér és tésztaféleségek), olívaolaj és különféle borok, hüvelyesek (bab, csicseriborsó), a vadon termő gomba (amely a szintén katalán Andorrában is alapvető hozzávaló[18]), dió, fenyőmag, mogyoró és mandula, sertéshús (valamint az abból készülő kolbász és sonka), juh- és kecskesajt, baromfihús, bárányhús, többféle hal (szardínia, szardella, tonhal, tőkehal)[19] és a tenger gyümölcsei (garnélarák, tintahal, tengeri csiga).
A sertéshús fogyasztása Katalóniában kimagasló, sőt a régió Spanyolország legfőbb sertéshústermelője.[20] Gyakori, hogy szárazföldi húsokat (sertést és baromfit) kombinálnak hallal és a tenger gyümölcseivel olyan fogásokban, mint a mar i muntanya, arròs mar i muntanya és sipia amb mandonguilles.
A kolbászoknak igen széles választéka található Katalóniában, mint az allioli, samfaina, romesco és xató. Ezek töltelékéhez sokszor adnak olivaolajat, fokhagymát, paradicsomot, kenyérbelet, sőt mandulát és mogyorót is.
Rengeteg desszertféleséggel is találkozni, amelyeket között a krémesek állnak első helyen, így a katalán krémes (crema catalana) vagy a mató de monja krémes, a menjar blanc krémes vagy a xuixos krémes. Egyéb édességek a carquinyoli mandulás keksz vagy a panellett, ami fenyőmagból, mandulából és cukorból készül.
A borok kihagyhatatlan elemei a gasztronómiának. Katalóniának 11 híres borvidéke van: Priorat, Penedès, Catalunya, Costers del Segre, Conca de Barberà, Montsant, Alella, Tarragona, Empordà, Pla del Bages és Terra Alta. Penedès és Anoia pezsgőgyártásáról is híres. Katalóniában egy sajátos muskotályfajtát állítanak elő, amely erősebb és főleg desszertbornak szolgál.
A terület hagyományosan ipari jellegű, de meghatározó jelentőségűvé vált a turizmus is. A régió által megtermelt GDP éves szinten mintegy 215 milliárd euró összeget tesz ki. A terület GDP-jének ötödét az ipar adja, akárcsak a szintén közel a GDP egy ötödéért felelős turizmus. Az export összege 2016-ban mintegy 64 milliárd euró volt.[14]
A mezőgazdaság fontos szerepet játszik az ország gazdasági életében, különösen a földművelés jelentős. A campo secanót (száraz földet) külterjesen, öntözés nélkül művelik, legfőbb terményei az árpa, a búza és a hüvelyesek. A campo regadíón (öntözött földön) citrusfélék, gabona, szőlő és zöldségfélék teremnek. Spanyolország és Katalónia a világ első olajbogyótermesztője évi mintegy egymillió tonnával. Bor- és olívaexportja kiemelkedő, Katalónia Európa második pezsgőexportőre (Franciaország után).
Állattenyésztése alacsony színvonalú: juh, selyemhernyó, sertés. A gazdaságban fontos szerepet játszik a halászat, bár az 1980-as évek óta az Európai Unió előírásai ezt is korlátozzák.
Vezető ágazatok: acélgyártás, textilipar, vegyipar, élelmiszeripar.
Katalónia iparában kiemelkedő szerepet játszik a gépkocsigyártás 1950. május 9-én megalakult 600 millió peseta alaptőkével a Sociedad Española de Automóviles de Turismo S.A., a SEAT, ami jelenleg a Volkswagen csoport tagja.
2016-ban a régióba mintegy 17 400 000 fő látogatott külföldről.[14]
Üdülőturizmus a tengerparton
Téli aktív turizmus a Pireneusokban és az Előpireneusok vidékén: 18 síparadicsoma Boí-Taüll (Alta Ribagorça), Salardú, Vielha és Mijaran, Vaqueira (Val d’Aran), La Molina, la Masella, Lles i Arànser (Cerdanya), Superespot i Port Ainé (Pallars Sobirà), Rasos de Peguera, Pal (Berguedà), Port del Comte (Solsonès) és Núria (Ripollès).
* A kulturális turizmus célpontjai, nevezetességek
Katalónia UNESCO világöröksége:
Repülőterek
Kikötők
Minden esztendőben: