Szent István Király Múzeum

A mai világban a Szent István Király Múzeum nagyon érdekes és fontos témává vált. Akár tudományos területen, akár politikai vitákban, akár a mindennapi életben, a Szent István Király Múzeum felkeltette a szakértők és a polgárok figyelmét. A társadalom különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatása elemzésre és elmélkedésre érdemes témává teszi. Ebben a cikkben a Szent István Király Múzeum különböző dimenzióit tárjuk fel, az eredetétől a jelenben és a jövőbeni következményeiig. Különböző nézőpontokon és véleményeken keresztül igyekszünk megvilágítani ezt a témát, és elősegíteni fontosságának és következményeinek mélyebb megértését.

Szent István Király Múzeum
Az egykori ciszterci rendház, ma a múzeum központi épülete
Az egykori ciszterci rendház, ma a múzeum központi épülete
Korábbi nevek: István Király Múzeum
A múzeum adatai
ElhelyezkedésSzékesfehérvár
Magyarország
CímSzékesfehérvár, Fő u. 6.
Alapítva1873
FenntartóSzékesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata
Elhelyezkedése
Szent István Király Múzeum (Székesfehérvár belváros)
Szent István Király Múzeum
Szent István Király Múzeum
Pozíció Székesfehérvár belváros térképén
é. sz. 47° 11′ 35″, k. h. 18° 24′ 32″47.192990°N 18.408950°EKoordináták: é. sz. 47° 11′ 35″, k. h. 18° 24′ 32″47.192990°N 18.408950°E
Térkép
A Szent István Király Múzeum weboldala

A Szent István Király Múzeum egy megyei hatókörű székesfehérvári múzeum, mely milliós darabszámú műtárgygyűjteményével Magyarország második legnagyobb múzeuma.

Története

A múzeum főépületének régi főbejárata

Központi, igazgatósági épületét eredetileg az 1740-es években emelték a jezsuiták, majd a pálosok, később a ciszterciek rendháza volt. Az 1873-ban alakult Fejérvármegyei és Székesfehérvár Városi Történeti és Régészeti Egylet jogutódaként jött létre. 1963-tól Fejér Megyei Múzeumok Igazgatóságaként, 2013-tól megyei hatókörű városi múzeumként működik. Akkor Székesfehérvár Megyei Jogú Város fenntartásába kerültek a fehérvári egységek, s azóta – eredeti nevét visszakapva – megyei hatókörű városi múzeumként működik.

Leírása

Az egykori refektóriumban és az első emeletre vezető főlépcsőházban rokokó stukkók láthatók. A második emeletre vezető lépcsőházat a Szűz Máriához könyörgő loretói litánia, 1768-ban készült freskóábrázolása ékesíti. Az épület rekonstrukciója és múzeummá alakítása 1978-ban indult, a faliképek restaurálását 1981–84 között végezték. A Fejér megye területén folytatott régészeti feltárások révén a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága tartja dobogós helyét a legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező magyar múzeumok között. Legfontosabb alkotásait a múzeum állandó régészeti kiállítása őrzi az egykori ciszterci kolostorban. A tárlatok 6500 év történetének tárgyi emlékeit mutatják be négy önálló kiállításban.

III. Béla magyar király arcrekonstrukciója

A múzeum küldetése a régészet, a néprajz, a képző- és iparművészet, a helytörténet és az antropológia tárgyi és szellemi örökségének gyűjtése, feldolgozása, kutatása, konzerválása, megőrzése és bemutatása. A múzeum kitűzött célja, hogy a múlt emlékeit, az abból kibomló ismereteket, a jelenben folyamatosan életre keltő művészetet oly módon tárja a látogatók elé, hogy az számukra izgalmas, érthető, élvezhető „időutazást” jelentsen, s hozzájáruljon jelenünk árnyaltabb megértéséhez.

Az állandó kiállítás olyan i. e. 12. századi kincseket mutat be, amelyeket gyerekek találtak meg a Velencei-tó partján: ékszereket, sisakokat, lábvérteket. Királyaink, őseink sírmaradványai a múzeum rendházában tekinthetők meg. Extrém szokásokról, rítusokról tanúskodik az itt látható nyújtott koponya és a temetkezési tárgyak tömege is.

Az igazgatósági épületben állandó régészeti kiállítás, foglalkoztatóterem és az időszaki kiállításoknak is helyet adó díszterem látogatható. Ez a muzeológusok, a restaurátorok, a közművelődési szakemberek munkaterülete, és a külön engedéllyel kutatható adattár is itt helyezkedik el.

A képzőművészeti gyűjteményekben számos elismert, neves alkotó (például Aba-Novák Vilmos, Áron Nagy Lajos, Bak Imre, Banga Ferenc, Bartha László, Bencze László, Bencsik István, Bokros Birman Dezső, Borbereki-Kovács Zoltán, Bullás József, Friedrich Ferenc, Galántai György, Gábor Marianne, Gácsi Mihály, Gyenis Tibor, Harasztÿ István, Hincz Gyula, Hopp-Halász Károly, El Kazovszkij, Kuchta Klára, Nemes-Lampérth József, Pauer Gyula, Rétfalvi Sándor, Réti István, Samu Géza, Solti Gizella, Šwierkiewicz Róbert, Szikora Tamás, Ioannidou Thomai, Tót Endre, Udvardi Erzsébet, Várnagy Tibor, Wagner Nándor és mások) művei megtalálhatóak.

Kiállítóhelyei

  • Szent István Király Múzeum – Rendház (Fő u. 6.)
  • SZIKM Országzászló téri kiállítóhelye (Országzászló tér 3.)
  • Középkori romkert – nemzeti emlékhely (Koronázó tér)
  • Fekete Sas Patikamúzeum (Fő u. 5.)
  • Régi Vármegyeháza (Megyeház u. 17.)
  • Csók István Képtár (Bartók Béla tér 1.)
  • PALOTAVÁROSI SKANZEN (Rác utca 11.) Palotaváros története és néprajza című állandó kiállítás
  • Budenz-ház – YBL-gyűjtemény (Arany János u. 12.)

Munkatársai

Galéria

  • Kortárs szoborgyűjtemény
    Kortárs szoborgyűjtemény
  • Vajda Lajos: Zöld maszk, 1938
    Vajda Lajos: Zöld maszk, 1938
  • Az Országzászló téri épület
    Az Országzászló téri épület
  • Domborművek az Országzászló téri épület falán
    Domborművek az Országzászló téri épület falán

Jegyzetek

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek