Pesovár Ferenc

A mai világban a Pesovár Ferenc állandó vita és elemzés témája volt. A Pesovár Ferenc eredetétől a modern társadalomban való relevanciájáig felkeltette az akadémikusok, szakértők és a nagyközönség figyelmét. Gazdag és változatos történelmével a Pesovár Ferenc alapvető szerepet játszott az emberiség fejlődésében, befolyásolva a mindennapi élet különböző aspektusait. Hatása az évek során olyan jelentős volt, hogy továbbra is tanulmányozás és elmélkedés tárgya a különböző területeken. Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a Pesovár Ferenc szerepét és jelentőségét a mai világban.

Pesovár Ferenc
Született1930. április 23.
Herend
Elhunyt1983. február 27. (52 évesen)
Veszprém
Állampolgárságamagyar[1]
Foglalkozásanéprajzkutató,
muzeológus,
múzeumigazgató
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1955)
A Wikimédia Commons tartalmaz Pesovár Ferenc témájú médiaállományokat.

Pesovár Ferenc (Herend, 1930. április 23. – Veszprém, 1983. február 27.) magyar néprajz-, néptánc- és népzenekutató.

Élete

1930. április 23-án született a Veszprém vármegyei Herenden. Középiskoláit Veszprémben, a piarista gimnáziumban végezte. A néptánccal Molnár István néptánckutató, a Budapest Táncegyüttes alapítója révén ismerkedett meg.

Ernő nevű testvérbátyával együtt a gimnázium néptáncegyüttesében táncolt, és a Bakony környéki falvakban már ekkor megpróbálkozott a néptánc gyűjtéssel. 1949-ben hivatásos táncos volt a Honvéd Művészegyüttesben.

1950-től Somogy megyében valamint Szatmárban végzett néptánckutatásokat a Népművészeti, majd Népművelési Intézet Néprajzi Osztályának munkatársaként. 1954-ben a Néprajzi Múzeum gyakornoka lett. 1955-ben végzett a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem muzeológia–néprajz szakán, majd még ez évben a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum segédmuzeológusa, majd vezetője lett.

1957 áprilisától haláláig a székesfehérvári István Király Múzeum néprajzos muzeológusa, osztályvezetője volt.

Munkássága

Diplomamunkáját a Szatmár megyei Tyukod község táncairól és táncéletéről írta. Itt ismerkedett meg Szuromi Péterrel, a híres tyukodi néptáncossal is.

Az 1950-es évek végén egy Fejér megyei falu, Alap néptánc monográfiáját készítette el. A Dunántúl néptánc hagyományát feltáró kutatásai mellett foglalkozott többek között Kelet-Európával és Erdéllyel is. Közel száz néptánc-címszót írt a Magyar néprajzi lexikonba.

Fejér megyei gyűjtései mind a tárgyi, mind a néptánc-, népzene- és népdalkincsre vonatkozóan jelentősek. A székesfehérvári Alba Regia Táncegyüttes elődjénél népviselet-néprajzi tanácsadóként dolgozott.

1988-ban emlékére alapították a Pesovár Ferenc Alapítványt, amely a névadó szellemiségében dolgozó fiatal kutatóknak, táncosoknak, zenészeknek adományozza a róla elnevezett díjat.

Művei

  • A magyar nép táncélete. Tánctanulás, táncalkalmak, táncrendezés; NPI, Bp., 1980 (Néptáncpedagógusok kiskönyvtára)
  • Béres vagyok, béres. Fejér megyei népzene (1982)
  • A juhait kereső pásztor. Fejér megyei néptáncok (1983)

Jegyzetek

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 25.)

Források