A mai világban a Loretói litánia visszatérő és nagyon fontos témává vált különböző területeken. Relevanciája túlmutat a határokon, és felkeltette a szakértők, az akadémikusok és az egyszerű emberek figyelmét egyaránt. A Loretói litánia hatása észrevehető a társadalomban, a gazdaságban, a politikában és a kultúrában, jelentős hatást gyakorolva az emberek interakciójára és működésére a környezetükben. Ez a cikk a Loretói litánia jelenségének mélyreható elemzésére törekszik, feltárva annak több dimenzióját, és olyan átfogó perspektívát kínál, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük hatókörét, valamint a jelenre és a jövőre gyakorolt hatásait.
A loretói litánia egy Szűz Máriát köszöntő és őhozzá könyörgő ima, mely az olaszországi Loreto városáról kapta a nevét. A Szűzanyához könyörgő imák típusa, a kyrieleison, amelyet állva mondtak vagy énekeltek, már az 5. században megjelent, a hívek különböző szándékából. Eredeti változatát Bizáncból származtatják. Leginkább májusban hangzik fel a katolikus templomokban.
1294. december 10-én csodálatos módon Szűz Mária názáreti háza az itáliai Loretóba repült, a hagyomány szerint angyalok vitték oda. Köré templomot építettek. Valóban látható, egyes kutatók szerint nabateus falazási technikával épült négy fal a loretói templomban.
Legelső változatát Párizsból ismerjük, 1200 körül. 1558-ban a németországi Dilingenben nyomtatták ki először. Feljegyzések szerint először 1575-től énekelték minden szombaton a loretói bazilikában – mások szerint korábban, már 1400 körül. 1691-ben VIII. Orbán pápa betiltotta a Mária-imákat, és egységesen a loretói litánát rendelte hivatalosan azok helyébe. 1886-ban XIII. Leó pápa ezt megerősítette.
Szűz Mária 48 megszólítása:
Szent II. János Pál pápa a loretói ház 700. centenáriumi ünnepsége alkalmából levelében kifejtette azt a hármas üzenetet, amit a litánia kifejez.
A litánia az örökké tartó örömért való könyörgéssel végződik.