Skrunda
A mai világban a Skrunda olyan témává vált, amely a különböző területeken dolgozók széles körében nagyon fontos és érdekes. Hatása globálisan kiterjed, érinti a társadalmat, a gazdaságot, a politikát, a kultúrát és a technológiát. A Skrunda iránti növekvő figyelem tükrözi a jelenkori világban betöltött fontosságát és a jövőre vonatkozó számos vonatkozását. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Skrunda-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak hatását és a témával kapcsolatos különféle szempontokat. A Skrunda eredetétől jelenlegi fejlődéséig továbbra is vitákat és mély elmélkedéseket generál, amelyek arra ösztönöznek bennünket, hogy gondoljuk át a mai világban betöltött szerepünket.
| Skrunda | |||
 | |||
| Az evangélikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Lettország | ||
| Tájegység | Kurzeme | ||
| Alapítás éve | 1996 | ||
| Irányítószám | LV-3326 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1767 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 26,5 km² | ||
| Időzóna | UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 56° 40′ 32″, k. h. 22° 00′ 59″56.675556°N 22.016389°EKoordináták: é. sz. 56° 40′ 32″, k. h. 22° 00′ 59″56.675556°N 22.016389°E | |||
| Skrunda weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Skrunda témájú médiaállományokat. | |||
Skrunda (németül: Schrunden) város Lettországban, az ország legfiatalabb városa.
Fekvése
A település a Venta folyó partján, Kurzeme tájegységben helyezkedik el.
Története
Skrundát írásos feljegyzés 1253-ban említi először. 1368-ban a Német lovagrend várat épített a Venta kanyarjában, azonban napjainkra még a vár romjai is eltűntek. A nagy északi háború idején a település elpusztult. 1881-ben egy lovas postaállomás volt a város helyén.
A település 1996-ban kapott városi jogokat.
Lakossága
Skrunda lakosságának 86,9%-a lett, 4,5%-a orosz, 4,5%-a litván, 4,1%-a pedig egyéb nemzetiségű.
Látnivalók
Skrunda közepének nevezetes látnivalói a Venta partján található dolomit sziklák, az Ātraiskalns és a 26 méter magas Gobdziņu klintis.
Híres skrundaiak
- Itt született Aivars Lazdenieks (1954), olimpiai ezüstérmes szovjet-lett evezős.
Jegyzetek
- ↑ Iedzīvotāju skaits pēc tautības reģionos, pilsētās, novados, pagastos, apkaimēs un blīvi apdzīvotās teritorijās gada sākumā (pēc administratīvi teritoriālās reformas 2021. gadā). Central Statistical Bureau of Latvia. (Hozzáférés: 2024. június 19.)
