A mai világban a Dobele releváns téma, amely sok ember figyelmének középpontjába került. A Dobele megjelenése óta felkeltette a szakemberek és a rajongók érdeklődését, akik időt és erőfeszítést szenteltek annak különböző aspektusainak kutatására és teljes megértésére. A társadalomra gyakorolt hatásától a lehetséges hosszú távú következményekig a Dobele számos vita és vita tárgya volt különböző területeken. Ebben a cikkben elmélyülünk a Dobele lenyűgöző világában, feltárva eredetét, fejlődését és mai hatását.
Dobele | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Tájegység | Zemgale | ||
Alapítás éve | 1917 | ||
Irányítószám | LV-3701 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 8589 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 1424 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 8 km² | ||
Időzóna | UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Dobele weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Dobele témájú médiaállományokat. |
Dobele (németül: Doblen, oroszul: Доблень) város Lettország déli részén, a Bērze folyó partján, közel a litván határhoz.
Dobele neve 1254-ben jelenik meg először oklevelekben. Mindössze egy cölöpvár állt itt, amely a 13. század végén, a livóniai keresztes hadjárat alatt elpusztult. A háborút követően épült Dobele vára, ennek romjai napjainkban is láthatók. Az ipari fejlődés Kettler Jakab kurföldi herceg uralkodása (1640–1682) idején kezdődött. Az igazi iparosodást azonban 1929-ben a Liepāja–Jelgava-vasútvonal megnyitása hozta.
Dobele lakosságának 75,5%-a lett, 14%-a orosz, 3,3%-a fehérorosz, 2,3%-a ukrán.
Dobele egy 4,5 km átmérőjű becsapódási kráterbe települt.[2]