Napjainkban a Mazsalaca rendkívül releváns téma, amely a világ minden tájáról felkeltette az emberek figyelmét. A mai társadalomra gyakorolt hatalmas hatásával a Mazsalaca a vita kulcsfontosságú pontja lett különböző kontextusokban. Legyen szó politikai, társadalmi, kulturális vagy tudományos szféráról, a Mazsalaca széles körű érdeklődést váltott ki, és számos vitát és kutatást váltott ki. Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a Mazsalaca hatását, és azt, hogy hogyan alakította ki azt, ahogyan megértjük a minket körülvevő világot. Az eredetétől a mai fejlődéséig elmerülünk egy kimerítő elemzésben, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a Mazsalaca jelentőségét a mai társadalomban.
Mazsalaca | |||
![]() | |||
Lutheránus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Alapítás éve | 1864 | ||
Irányítószám | LV-4215 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1113 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 3 km² | ||
Időzóna | UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Mazsalaca weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Mazsalaca témájú médiaállományokat. |
Mazsalaca (németül: Salisburg) település Lettország északi részén, közel az észt határhoz.
A környéken már a kőkorszakban megtelepedett az ember. Itt tárták fel Észak-Európa legnagyobb kőkorszaki temetőjét a Krisztus előtti 5. évezredből.
Mazsalaca létét a Salaca folyón 1864-ben épített hídnak köszönheti. A híd megnyitását követően gyorsan kialakult a település, amely 1928-ban már városi jogokat is kapott.
Az 1935–37 között épült, Rigát Tallinnal összekötő vasútvonal itt keresztezte a Salacát. A város pályaudvarát 1937. október 9-én avatták fel, 60 évvel később, 1997-ben azonban rentabilitás hiányára hivatkozva bezárták.