--- A Schnell László kérdése ma rendkívül fontos. A technológia fejlődésével és a társadalom változásaival döntő fontosságú, hogy megértsük, milyen következményeket és lehetőségeket rejt ez a téma. Ebben a cikkben a Schnell László-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, a mindennapi életre gyakorolt hatásától a gazdaságra és a politikára gyakorolt hatásáig. Ezen túlmenően különböző nézőpontokat és véleményeket elemezünk az üggyel kapcsolatban, hogy átfogó és objektív jövőképet adjunk a Schnell László-ről. Olvasson tovább, hogy megtudjon mindent, amit tudnia kell erről a lenyűgöző témáról!
Schnell László | |
Született | 1923. július 24. Pécs |
Elhunyt | 1995. december 12. (72 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | gépészmérnök, egyetemi professzor, feltaláló |
Iskolái | Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (–1947) |
Kitüntetései | a Magyar Népköztársaság Állami Díja (1985)[1] |
Sírhelye | Farkasréti temető (4/3-2-1)[2][3] |
Schnell László (Pécs, 1923. július 24. – Budapest, 1995. december 12.) magyar gépészmérnök, egyetemi professzor a BME Műszer és Irányítástechnika Tanszék vezetője, feltaláló, Állami Díjas.
1947-ben szerzett gépészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Egyetemi tanulmányainak befejezése után a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem demonstrátora volt. 1958-ban került a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszer és Irányítástechnika Tanszékére, ahol Kolos Richárd professzor miniszterhelyettesi megbízása miatt kevés időt tudott tölteni. Ezért nagy részt vállalt a Tanszék operatív irányításában. 1965. augusztus 1-jével egyetemi tanárrá nevezték ki. 1967-ben Kolos Richárd professzortól átvette a Tanszék vezetését, és 1988-ig – nyugdíjba vonulásáig – irányította azt. 1985-ben a Villamosmérnöki kar dékánjává nevezték ki.
A Farkasréti temető 4/3 parcella 2-1 sírjában nyugszik.