Salgótarjáni sortűz

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés
Salgótarjáni sortűz
Ország Magyarország
HelyszínSalgótarján
Célpontfegyvertelen tüntetők
Időpont1956. december 8.
Típussortűz
Áldozatok46
GyanúsítottakBiszku Béla, Orosz Lajos, Lévárdi Nándor és Szoboszlai Ferenc
Térkép
Salgótarjáni sortűz (Nógrád vármegye) Salgótarjáni sortűz Salgótarjáni sortűz Pozíció Nógrád vármegye térképén
é. sz. 48° 06′ 15″, k. h. 19° 48′ 27″48.104166666667, 19.807548.104167°N 19.807500°EKoordináták: é. sz. 48° 06′ 15″, k. h. 19° 48′ 27″48.104166666667, 19.807548.104167°N 19.807500°E

A salgótarjáni sortűz az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése utáni leszámolások legvéresebb sortüze volt. 1956. december 8-án adták le, amikor mintegy 4000-en összegyűltek a megyei tanács épülete előtt, két munkástanácsi vezető (Gál Lajos és Viczián Tamás) szabadon bocsátását követelve. Az áldozatok teljes száma máig nem ismert.

Előzmények

Az MSZMP Intézőbizottsága 1956. november 21-én határozatot adott ki, miszerint „egyes gócokat erőteljesebben kell karhatalommal védeni. Itt a szervezést gyorsítani kell: Miskolc, Pécs, Salgótarján”.

December 8-án Steigerwald Ottó, a tanács elnökhelyettese néhány társával együtt Budapestre ment a munkások küldötteinek országos gyűlésére, valamint Kádár Jánossal tárgyalni akart a munkások követeléseiről. Marosán György kijelentette: „Mától kezdve lövünk”.

Gál Lajost és Viczián Tamást letartóztatta az ÁVH, bizonyára ennek hatására bányászok, ipari dolgozók és néhány útközben csatlakozó ember a megyei tanács épülete elé vonult a kiszabadításuk érdekében.

Tizenegy óra körül már mintegy négyezren tüntettek, követelték a letartóztatottak szabadon engedését, a szovjet csapatkivonást. Eközben figyelmeztetőlövések dördültek.

A sortűz

A figyelmeztetőlövések után a tömeghez tartozó Ferencz István egy ártalmatlan hanggránátot robbantott föl, amelyre tüzelni kezdtek a karhatalmisták, rendőrök, sőt a szovjet katonák és a helyszínen lévő tankok géppuskásai is. Az emberek nagyobb része pánikba esett, néhányan visszalőttek. Legtöbben menekülés közben, a hátukon sebesültek meg.

A mindenfelé irányuló lövések a tüntetőkön kívül más embereket is megöltek. Egy közlemény azt állította, hogy az „ellenforradalmár provokátorok” gránáttal támadták meg a szovjeteket és a karhatalmistákat. Az ORFK helyszíni megfigyelése ellentmondott ennek, ám az ehhez kötődő jegyzőkönyveket titkosították.

Egy kormányhivatalnok 10 körülire, majd 56-ra becsülte a halottak számát. Jakab Sándor párttag 80 körülire becsülte az elhunytakat. Egy másik hivatalnok 131-et feltételezett. Név szerint 46 halottat ismerünk. Az ismert áldozatok közül 33 férfi, 11 nő és 2 gyerek volt egy kutatás szerint. A sebesültek száma a 150-et is meghaladhatta.

A lövöldözés befejeztével a salgótarjáni kórház rádión keresztül önkénteseket toborzott a sebesültek ellátására.

Név szerint ismert áldozatok

Következmények

Közvetlenül a sortűz után Salupin városparancsnok a lakosságot a fegyverek leadására utasította. Kijárási tilalmat rendeltek el, feloszlatták a Nógrád Megyei Munkástanácsot, és a sortűzért is a szervezetet tették felelőssé.

A sortűz után 21 ember ellen indítottak pert, Ferencz István, a hanggránát-robbantó 12 év börtönbüntetést kapott, 1963-ban szabadult. A további húsz vádlotton az ítéletet nem tudták végrehajtani, emigráltak.

Ítéletek

1999-ben a karhatalmisták közül Orosz Lajost 5 év, Lévárdi Nándort és Szoboszlai Ferencet 2-2 év börtönbüntetésre ítélték „egy rendbeli emberiség elleni bűntett” miatt.

2012-ben Biszku Béla kommunista politikust az 56-os sortüzekkel kapcsolatban több ember ellen elkövetett emberölésre való felbujtás háborús bűntettével gyanúsította meg a Fővárosi Főügyészség. Az ügyészség állítása szerint a sortüzek – köztük a salgótarjáni is – részben a politikus döntésein alapultak. 2014-ben első fokon elítélték, de a jogerős ítélet kimondása előtt, 2016-ban meghalt.

Emlékezete

A sortűz helyszíne a December 8-a tér nevet viseli a sortűz dátuma után.

1956 – a salgótarjáni sortűz címmel dokumentumfilmet forgattak Vékás Péter rendezésével 2006-ban.

Jegyzetek

  1. Biszku nem megy börtönbe, csak felfüggesztettet kapott. www.index.hu. (Hozzáférés: 2016. december 8.)
  2. a b Horváth Miklós: Sortüzek - 1956. Rubicon történelmi magazin, 2010. . (Hozzáférés: 2016. október 8.)
  3. a b 1956. december 8.: 59 éve volt a salgótarjáni sortűz. tortenelem.mandiner.hu. (Hozzáférés: 2016. október 7.)
  4. a b Ma sem tudjuk a salgótarjáni sortűz áldozatainak pontos számát. multkor.hu. (Hozzáférés: 2016. október 7.)
  5. a b c A salgótarjáni sortűz - National Geographic. ng.hu. (Hozzáférés: 2016. október 7.)
  6. Tyekvicska Árpád: ÍRÁSOK A FORRADALOMRÓL. nogradarchiv.hu pp. 163. . (Hozzáférés: 2017. január 30.)
  7. a b c Salgótarján történetének legtragikusabb és legsötétebb napja: 1956.december 8.. A nógrád megyei levéltár blogja. . (Hozzáférés: 2016. október 7.)
  8. a b c d e Akikért a gyertyák gyúlnak. mult-kor.hu. (Hozzáférés: 2016. október 7.)
  9. a b Berki Imre (2007). „Az 1956–57 évi sortüzek rövid története”. Rendvédelem-történeti Füzetek XIII. (16.), 25-32. o. ISSN 1216-6774. (Hozzáférés: 2016. október 7.)  
  10. a b Az 1956-os forradalom Nógrád megyei okmánytára II/2. 1956. november 14.–1957. január 16. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 37. (Salgótarján, 2002) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu pp. 20. (Hozzáférés: 2016. október 8.)
  11. A sortűz ismert áldozatai. A Nógrádi Levéltár blogja. . (Hozzáférés: 2016. október 21.)
  12. A Dudás-per előzményei: Bűnök, amik voltak. magyarnarancs.hu. (Hozzáférés: 2016. október 8.)
  13. Biszku akár életfogytiglant is kaphat – Index, 2012. szeptember 10.
  14. Felfüggesztett kapott Biszku Béla Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (magyaridok.hu, 2015. december 17.)
  15. Javaslat a salgótarjáni December 8. tér történelmi emlékhellyé nyilvánításának kezdeményezésére. . (Hozzáférés: 2016. október 8.)
  16. 1956 - a salgótarjáni sortűz. PORT.hu. (Hozzáférés: 2016. október 8.)

További információk