Rostás Zoltán

A Rostás Zoltán jelentősége a mai társadalomban tagadhatatlan. Megalakulása óta a Rostás Zoltán alapvető szerepet játszik a mindennapi élet számos területén, a politikától a gazdaságig, a kultúráig és a technológiáig. Az elmúlt években a Rostás Zoltán iránti érdeklődés ugrásszerűen megnőtt, részben a kutatás és fejlesztés előrehaladásának köszönhetően, amely lehetővé tette jelentőségének és a világra gyakorolt ​​hatásának jobb megértését. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Rostás Zoltán szerepét jelenlegi társadalmunkban, valamint annak időbeli alakulását és lehetséges következményeit a jövőre nézve.

Rostás Zoltán
Született1946. december 28. (78 éves)
Székelyudvarhely
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaszociológus,
szerkesztő

Rostás Zoltán (Székelyudvarhely, 1946. december 28. –) szociológus, szerkesztő.

Életútja

Iskoláit Marosvásárhelyen végezte, az Alexandru Papiu Ilarian Líceumban érettségizett (1965), egyetemi tanulmányokat a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem filozófia szakán végzett (1970). Pályafutását a Román Televízió bukaresti magyar szerkesztőségében kezdte szerkesztőként (1970–1974), majd a Román Rádió bukaresti magyar szerkesztőségének volt a munkatársa (1974–1977). Ezt követően 1991-ig a bukaresti A Hét kulturális hetilap szerkesztőségében dolgozott szerkesztőként, tudományos rovatvezetőként, szerkesztőségi főtitkárként. Szerkesztette a hetilap TETT című tudományos mellékletét. 1991-től a Bukaresti Tudományegyetem Sajtó- és Kommunikációtudományi Karának docense, 2001-től nyugdíjazásáig a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vidékfejlesztési tanszékének vezetője volt Csíkszeredában.

Munkássága

Első írását a Korunk közölte 1968-ban. Egyetemistaként az akkor indult Echinox diákfolyóirat főszerkesztő-helyettese (1969–1970). Publicisztikai munkásságában hangsúlyt kapnak szociológiai fogantatású helyzetelemzések, összegező beszámolók a hazai magyar kulturális, közművelődési, oktatási intézmények tevékenységéről. Kitűnik interjúsorozata a műszaki és természettudományok jeles romániai magyar művelőivel (Visszajátszás. 1984). Tanulmányaiban, esszéiben, amelyeket külső munkatársként közölt a Korunk, Művelődés, Sociologie Românească, Szociológiai Szemle, East-Central Europe, Beszélő című folyóiratok hasábjain, vizsgálatnak veti alá nemzetiségi életünk létformáinak alakulását, a társadalmi élet mozgását, a hagyomány és korszerűség viszonyát a modern kommunikáció feltételei között, a tömegkommunikációs eszközök szerepét és hatását napjainkban, időszerű sajtószociológiai problémákat.

1990 után számos szociológiai, politológiai, kommunikációtudományi hazai és külföldi nemzetközi szimpóziumon, konferencián szerepelt tudományos dolgozatokkal és közleményekkel.

Szerkesztésében jelent meg a Hát ide figyelj, édes fiam! című, ifjúságkutatási esszéket tartalmazó kötet (1989).

Önálló kötetei:

  • Visszajátszás (1984)
  • Kétely és kísérlet (1988)
  • Monografia ca utopie. Interviuri cu Henri H. Stahl, 1985–1987; Paideia, Bucureşti, 2000 (Colecţia Ştiinţe sociale)
  • O istorie orală a școlii sociologice de la București (2001)

Források