Ebben a cikkben a Rideg Sándor-et különböző nézőpontokból vizsgáljuk meg, hogy megértsük a társadalomra gyakorolt hatását. A Rideg Sándor születésétől napjainkig alapvető szerepet játszott a mindennapi élet különböző területein. Elemezzük időbeli alakulását, kiemelve eredményeit és kihívásait. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Rideg Sándor hogyan befolyásolta és formálta személyes és kollektív tapasztalatainkat. Ezen az úton igyekszünk átfogó képet nyújtani a Rideg Sándor-ről és annak relevanciájáról a mai világban.
Rideg Sándor | |
Élete | |
Született | 1903. február 12. Törtel |
Elhunyt | 1966. február 8. (62 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Nemzetiség | magyar ![]() |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | regény, elbeszélés |
Első műve | Indul a bakterház (1943) |
Fontosabb művei | Indul a bakterház (1943) |
Kitüntetései |
|
Irodalmi díjai | József Attila-díj (1950, 1951, 1952) Kossuth-díj (1954) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Rideg Sándor témájú médiaállományokat. |
Rideg Sándor (Törtel, 1903. február 12. – Budapest, 1966. február 8.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író.
Öt elemit végzett, csikós volt. 1919-ben vöröskatonának állt. A tanácshatalom bukása után Budapesten gyári munkás, később MÁV-altiszt volt, majd pékmesterséget tanult. 1925-ben az akkor alakult Magyarországi Szocialista Munkáspárt vezetőségi tagja. A munkásmozgalomban való részvétele során több ízben letartóztatták, 1927 júliusában a lakásán titkos nyomdát foglaltak le. 1944-ig állandó rendőri felügyelet alatt állt, majd koncentrációs táborba hurcolták. 1945–47 között a csepeli Szabadkikötő üzemi bizottságának elnöke, azután több évig a néphadsereg írói csoportjának tagja volt.
1931-től jelentek meg novellái a Népszava, a Korunk, a Magyarország és a Híd című lapokban, illetve folyóiratokban. Első regényében, az Indul a bakterházban, amelyet 1939-ben a Népszava közölt folytatásokban, már megmutatkozott írói egyénisége, ám tehetsége csak 1945 után bontakozott ki teljesen.