A mai világban a René Guénon széles körű érdeklődés és vita tárgyává vált. A René Guénon megjelenése óta felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, sokféle véleményt és álláspontot generálva. Hatása a társadalom számos aspektusában érezhető, a politikai szférától a kulturális szféráig, és jelentősége folyamatosan változik. Ebben a cikkben a René Guénon különböző aspektusait, történetét, hatását és jövőbeli vetületeit tárjuk fel azzal a céllal, hogy alaposan megértsük ezt a jelenséget és mai hatását.
René Guénon | |
![]() | |
Született | 1886. november 15. Blois, Franciaország |
Elhunyt | 1951. január 7. (64 évesen) Kairó, Egyiptom |
Álneve |
|
Állampolgársága | |
Élettársa | Mary Wallace-Shillito[1] |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései | Concours général (1904)[2] |
Sírhelye | Kairó[3] |
Filozófusi pályafutása | |
Érdeklődés | Metafizika, Hinduizmus, Advaita-védánta, Szúfizmus, Újplatonizmus, Primordiális Tradíció, Matematika |
Akikre hatott | Mircea Eliade, Frithjof Schuon, Titus Burckhardt, Julius Evola, Marco Pallis, Vasile Lovinescu, Martin Lings, Seyyed Hossein Nasr, Hamvas Béla, László András |
Akik hatottak rá | Adi Shankara, Ibn Arabi, Lao-ce, Platón, Eckhart mester, Albert de Pouvourville (Matgioi), Sheikh Mohammad Ibrahim |
![]() | |
René Guénon aláírása | |
![]() A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók René Guénon témában. | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz René Guénon témájú médiaállományokat. | |
René Guénon (René Jean-Marie Joseph Guénon), (arab nevén Abd al-Wahid Yahya) (Blois, Franciaország, 1886. november 15. – Egyiptomi királyság, Kairó, 1951. január 7.), metafizikus, szúfi misztikus író, a tradicionális létszemlélet legkiemelkedőbb gondolkozója és szerzője.
Római katolikus francia családból származott, felsőfokú tanulmányai elsősorban a matematikára, a filozófiára és az orientalisztikára irányultak, bár már gyermekkorában is elkötelezett spirituális szemléletű és beállítottságú volt, és érdeklődése is ennek megfelelően alakult. Ifjúkora óta autodidaktikus tanulmányokat folytatott, belépett a Martinista Rendbe, csatlakozott a Gnosztikus Egyházhoz, tagja lett két szabadkőműves irányzatnak, és erős kapcsolatokat ápolt ideologikusan szabadkőművesség–ellenes szervezetekkel. Érdekelte a hinduizmus és főleg a saiva hindu vallási doktrínákat tanulmányozta ("Bevezetés a hindu doktrínákba" című tanulmánya).
Még Franciaországban áttért az iszlámra (1912), majd 1930-tól 1951-ben bekövetkezett haláláig Egyiptomban élt. Itt élt muszlim és szúfi mestere is, Sheikh Mohammad Ibrahim, aki Guénont a szúfi beavatás és metafizikai realizáció útjára vezette.
Magyarországon szellemi munkásságát először Hamvas Béla ismertette, első komoly fordítója pedig Buji Ferenc volt. Romániában Vasile Lovinescura gyakorolt nagy hatást.