Rabinovits József

Mai cikkünkben a Rabinovits József témáját fogjuk alaposan megvizsgálni. Az eredetétől a mai relevanciájáig a Rabinovits József-hez kapcsolódó összes kulcsfontosságú szempontba belemerülünk. Elemezzük a társadalomra, a kultúrára és a gazdaságra gyakorolt ​​hatását, valamint a világ különböző részein élő emberek életében betöltött szerepét. Reméljük, hogy ezzel a részletes feltárással megvilágítjuk a Rabinovits József kevésbé ismert vonatkozásait, és átfogó képet adunk annak fontosságáról a mai világban.

Rabinovits József
Született1884. november 21.
Odessza
Elhunyt1940. szeptember 30. (55 évesen)
Szovjetunió
BeceneveRabinovác[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaSzegedin Eugénia
SzüleiRabinovits Mór, Rabinovits Hermina
Foglalkozása
  • politikus
  • szakszervezeti tisztségviselő
Tisztségepárttitkár (1919–1919)

Rabinovits József (gyakran Rabinovics, Odessza, 1884. november 21. – Szovjetunió, 1940. szeptember 30.) aranyműves, közíró, nyomdász, pénztári tisztviselő,[2] kommunista politikus, a KMP alapító tagja, Kellner Sándor sógora. 1940-ben a sztálini tisztogatások áldozata lett.

Élete

Az odesszai zsidó közösségből gyermekkorában szüleivel együtt Magyarországra költözött. 1901-ben belépett az órások és aranyművesek szakszervezetébe, és tagja lett az MSZDP-nek. 1906-tól szakszervezetének titkáraként, 1911-től pedig a szervezet alelnökeként működött. Az első világháborúban 1914 októberében orosz hadifogságba esett, s részt vett a magyar hadifoglyok szervezkedésében, előbb Csitában majd Omszkban, s Tomszkban. 1917-ben az OK(b)P tagja lett, majd 1918-ban a Külföldi Proletárok Nemzetközi Szociáldemokrata Pártjának (Omszk) titkára volt. Ez év áprilisában az omszki hadifogoly-szervezet küldötte volt a hadifoglyok moszkvai kongresszusán. Nyáron a szaratovi internacionalista hadifoglyok katonai, illetve politikai szervezeteit vezette. Novemberben hazatért, s 1918. november 24-én részt vett a KMP megalapításáról döntő, Kelen József lakásán tartott ülésen, és a KMP első Központi Bizottságának titkára lett.[1][3] 1919. február 20-án, mint a kommunista párt vezetőségének tagját letartóztatták. március 21-én egyik aláírója volt a két párt egyesülését és a proletárdiktatúrát kikiáltó nyilatkozatnak. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt az egyesült párt (Magyarországi Szocialista Párt) titkára, júniustól belügyi népbiztoshelyettes volt. Tagja volt továbbá a Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanácsnak, illetve a Szövetséges Központi Intéző Bizottságnak is. A kommün bukása után, 15 év fegyházra ítélték. 1922-ben a szovjet–magyar fogolycsere-akció során Szovjet-Oroszországba került,[4] ahol csakúgy, mint Somló Dezső, a Vörös Szakszervezeti Internacionáléban dolgozott. Később a Nemzetközi Vörös Segély szervezetében munkálkodott. 1938-ban letartóztatták. Erről lánya egy interjúban így nyilatkozott:
- Édesapját 1938-ban internálták. Mi volt a vád ellene?
- Kémgyanús elemnek minősült. Kérdeztem is: ha gyanús, miért kapott 8 évet? Azért, mondták, mert ha valóban az lenne, akkor kivégezték volna.

1940-ben a sztálini önkény áldozata lett.

Családja

Rabinovits Mór és Rabinovits Hermina fia. 1919. március 30-án Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Szegedin Eugéniával, Szegedin Lipót és Schönfeld Hermin lányával.[5] Lánya, Barta Istvánné több évtizeden át Kádár János tolmácsa volt.

Művei

Jegyzetek

  1. ↑ a b Gál Irén: Kun Béla. Budapest, 1969, Magvető Könyvkiadó.
  2. ↑ Rabinovits József személyrekordja. Budapest Főváros Levéltára. . (Hozzáférés: 2014. július 23.)
  3. ↑ Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme, 1928-1942. (Hozzáférés: 2015. május 10.)
  4. ↑ Ormos Mária: A katedrától a halálsorig. Budapest, 2011, Napvilág Kiadó, 250. o. ISBN 978 963 338 068 0
  5. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VII. ker. állami házassági akv. 710/1919. folyószáma alatt.
  6. ↑ Rabinovits József: Az orosz forradalom. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. május 10.)

Források

  • Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerkesztette Vass Henrik – Bassa Endre – Kabos Ernő. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1976. 539. o. ISBN 963 09 0412 8  
  • Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981 455-456. o. ISBN 9630525003
  • A Szabadság weboldala
  • Interjú lányával a Múlt-kor történelmi portál honlapján
  • Rabinovits József. Fogolytörzskönyv. Arcanum. (Hozzáférés: 2014. július 24.)[halott link]
  • Vértes Róbert – Vagyóczky Károly: Arcképalbum – Magyar Tanácsköztársaság (Kossuth)