Szövetséges Központi Intéző Bizottság

A mai cikkünkben alaposan megvizsgáljuk a Szövetséges Központi Intéző Bizottság lenyűgöző életét. A kezdetektől a mai hatásig ez az ábra/téma/dátum kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben. A következő néhány sorban pályafutásának legbensőségesebb részleteibe fogunk beleásni, elemezve különböző kontextusokban betöltött szerepét és különböző területekre gyakorolt ​​hatását. Csatlakozzon hozzánk ezen az izgalmas utazáson, hogy felfedezze a Szövetséges Központi Intéző Bizottság-et körülvevő titkokat és érdekességeket, és készüljön fel arra, hogy meglepheti öröksége.

A Szövetséges Központi Intéző Bizottság (néhol Országos Gyűlés Intéző Bizottsága, rövidítve: SZKIB) a Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a végrehajtói hatalmat gyakorló szerv volt. Legfeljebb 150 tagból állhatott, s a tagokat a Tanácsok Országos Gyűlése (a tanácskormány parlamentje, röviden: TOGY) választotta meg. A – mindössze háromszor[1][2] összehívott – SZKIB feladata volt két ülésszak között a TOGY feladatainak ellátása, illetve a Forradalmi Kormányzótanács tagjainak megválasztása. Elnöke a Forradalmi Kormányzótanács elnöke (Garbai Sándor) volt. A Tanácsok Országos Gyűlése által 1919. június 23-án megválasztott SZKIB másnap délelőtt újra megválasztotta a Forradalmi Kormányzótanácsot. A SZKIB ugyanezen a napon megválasztotta továbbá az úgynevezett ellenőrző bizottság tagjait (Vanczák János, Hajdu Gyula, Rákosi Mátyás), amelynek a költségvetés betartásának, illetve általában a pénzügyi gazdálkodás ellenőrzése volt feladata. Kimondta továbbá azt is, hogy a hadsereg főparancsnoka hivatalból tagja a kormányzótanácsnak.

Struktúrája és feladatköre a Tanácsköztársaság alkotmánya alapján

  • A Tanácsok Országos Gyűlésének (következőkben TOGY) összehívása legalább évente kétszer.
  • A TOGY mindenképpeni összehívása, ha ezt azoknak a kerületeknek és városoknak tanácsai kérik, amelyek lakossága együttvéve eléri az összlakosság egyharmadát.
  • A TOGY által választott SZKIB maximum 150 tagból állhat. Az országban lakó minden nemzetnek lakossága számarányában van megfelelő képviselete.
  • Abban az esetben ha a TOGY nem ülésezne, a SZKIB a legfőbb törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalmat gyakorolja.
  • Tagjai közül kerülnek ki a népbiztosok, illetve a népbiztosságok (minisztériumok) mellé rendelt, a népbiztosok munkáját kiegészítő és ellenőrző bizottságok. Ezen kívül a SZKIB különleges feladatokra más bizottságokat is létrehozhat és bizonyos feladatok elvégzésére egyes tagjait is megbízhatja.
  • A munkás- katona és földmívestanácsoknak, illetve az összes tanácsszerv működésének irányítása. Gondoskodás az tanácsállam alkotmányának megvalósításáról, a TOGY határozatainak végrehajtása.
  • A SZKIB felelős az országos gyűlésnek, s jelentést tesz működéséről, az általános politikai és gazdasági helyzetről, illetve egyéb fontosabb kérdésekről.
  • A Forradalmi Kormányzótanács tagjainak és elnökének megválasztása.
  • A Forradalmi Kormányzótanács, a Népgazdasági Tanács és minden népbiztosság rendeleteinek, határozatainak, intézkedéseinek felülvizsgálata. Ha szükséges, ezek felülvizsgálása.

Jegyzetek

  1. ↑ Ülésszakok:
    1919. június 23. - 1919. június 25.,
    1919. június 30.,
    1919. július 15. - 1919. július 16.
    Forrás: Hungary: Heads of State: 1918-1920 Archiválva 2014. október 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
  2. ↑ Más források szerint négyszer.

Források

További információk