Omszk

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés
Omszk (Омск)
Omszk címere
Omszk címere
Omszk zászlaja
Omszk zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyOmszki terület
Alapítás éve1716
PolgármesterOkszana Nyikolajevna Fagyina
Irányítószám644000–644960
Körzethívószám3812
TestvérvárosokLista
Népesség
Teljes népesség
  • 1 156 849 fő (2002)
  • 1 129 120 fő (2009)
  • 1 154 116 fő (2010)
  • 1 154 121 fő (2011)
  • 1 156 583 fő (2012)
  • 1 160 670 fő (2013)
  • 1 166 092 fő (2014)
  • 1 173 854 fő (2015)
  • 1 178 079 fő (2016)
  • 1 178 391 fő (2017)
  • 1 172 070 fő (2018)
  • 1 164 815 fő (2019)
  • 1 154 507 fő (2020)
  • 1 125 695 fő (2021)
  • 1 110 836 fő (2023)
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság90 m
Terület572,9 km²
IdőzónaOMST (UTC+6)
Elhelyezkedése
Omszk (Oroszország) Omszk Omszk Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 54° 58′, k. h. 73° 23′54.966666666667, 73.38333333333354.966667°N 73.383333°EKoordináták: é. sz. 54° 58′, k. h. 73° 23′54.966666666667, 73.38333333333354.966667°N 73.383333°E
Omszk (Omszki terület) Omszk Omszk Pozíció az Omszki terület térképén
Omszk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Omszk témájú médiaállományokat.

Omszk (oroszul: Омск) város Oroszország szibériai részén, a transzszibériai vasútvonal 2712. kilométerénél. Az Omszki terület központja. Itt található Oroszország legnagyobb olajfinomítója.

Lakossága: 1 154 116 fő (a 2010. évi népszámláláskor).

Fekvése

Omszk a Nyugat-szibériai-alföldön, Szibéria és Kazahsztán határán, az Irtis folyó partján, az Om folyó torkolatánál helyezkedik el.


Története

1716-ban épült az első cölöpvár a nomád népek támadásai ellen. 1760-ban, ott ahol az Om folyó az Irtisbe torkollik új vár építésébe kezdtek. Ez a vár lett a szibériai határterület adminisztratív központja.

1782-ben II. (Nagy) Katalin cárnő, más szibériai és uráli városokkal együtt Omszknak is városi jogokat adományozott. Egyben kormányzósági várossá tette.

A folyami hajózás már a 16. században megindult. A város mind a mai napig fontos kikötő. A vasút 1895-ben érte el a várost, ekkor épült az Irtisen a vasúti híd. A századforduló idején megnyíltak az első gépipari üzemek (vasúti gépgyártás, hajóépítés).

1941-ben közel száz üzemet evakuáltak a front elöl Omszkba. Ekkor a város lakossága többszörösére duzzadt és Szibéria egyik legjelentősebb ipari központjává vált.

Éghajlat

Omszk éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)4,23,614,131,335,540,140,438,032,927,416,14,540,4
Átlagos max. hőmérséklet (°C)−12,0−10,3−2,59,019,023,925,322,715,98,1−3,7−9,87,2
Átlaghőmérséklet (°C)−16,3−15,0−7,33,712,517,919,616,910,43,5−7,3−13,82,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−20,5−19,4−12,0−1,06,312,014,111,65,7−0,3−10,5−17,9−2,6
Rekord min. hőmérséklet (°C)−45,1−45,5−41,1−25,5−11,2−3,12,1−1,7−7,6−28,1−41,2−44,7−45,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)231817213551665437303429415
Forrás:


Testvérvárosai

Jegyzetek

  1. Омская область. Оценка численности постоянного населения на 1 января 2009-2016 годов
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. . (Hozzáférés: 2012. szeptember 13.)

Források