Római Aegidius

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Római Aegidius-et, elemezve eredetét, hatását és mai relevanciáját. A Római Aegidius téma sok ember érdeklődését felkeltette szerte a világon, mivel társadalmunk, kultúránk vagy történelmünk fontos aspektusait fedi le. Ebben a szövegben különböző nézőpontokat és véleményeket fogunk megvizsgálni a Római Aegidius-ről, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a témáról. Reméljük, hogy az olvasás végére az olvasók mélyebben és tartalmasabban megértik a Római Aegidius-et, lehetővé téve számukra, hogy elgondolkodjanak, és saját következtetéseket vonjanak le róla.

Római Aegidius
Született1243[1][2]
Róma[2]
Elhunyt1316. december 22. (72-73 évesen)[3][2][4]
Avignon[2][4]
Állampolgárságafrancia
Foglalkozása
  • filozófus
  • író
  • katolikus pap
  • teológus
Tisztségekatolikus érsek (1295. május – )
IskoláiPárizsi Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Római Aegidius témájú médiaállományokat.

Római Aegidius (latinul: Aegidius Romanus, olaszul: Egidio Colonna, franciául: Gilles de Rome) (Róma, 1247 körül – Avignon, 1316. december 22.) középkori olasz filozófus és teológus.

1260-ban lépett az ágostonos remeték közé. Valószínűleg 1269 és 1272 között Párizsban tanult Aquinói Szent Tamás alatt. 1276-ban lett baccalauresus tentarius, majd az 1277-es Étienne Tempier-vel kapcsolatos teológiai viták idején megírta a Liber contra gradus et pluralitatem formarum című művét. Tempier parancsára sem volt hajlandó megváltoztatni nézeteit, inkább elhagyta Párizst. Csak 1285-be tért vissza, és 6 éven át, 1291-ig teológiát tanított az ágoston-rend első katedráján. Nézetei 1287-től rendjének hivatalos tanításai lesznek, ő maga pedig 1292-től az ágoston-rendi remeték generálisa. 1295-től Burgos püspöke. Életét Avignonban fejezte be 1316-ban.

Jelentős írói életművel rendelkezik. Kommentárokkal látta el Arisztotelész több írását (logikai művek, Retorika, Fizika, De anima, De generatione et corruptione, Metafizika, Etika), a Liber de causist és a Szentenciákat; Quaestio disputatákat és Quaestio quodlibetalisokat szerkesztett, de fennmaradtak tőle különböző témakörökről szóló Theoremák, az In Hexaëmeron, és politikai értekezések (pl. De ecclesiastica potestate).

Művei magyarul

  • Hóra-ének Krisztus kínszenvedéséről; in: Sík Sándor: Himnuszok könyve, Szent István Társulat, Budapest, 1943, 439–441. o.

Jegyzetek

  1. ↑ Dizionario Biografico degli Italiani (olasz nyelven), 1960
  2. ↑ a b c d Nouveau Dictionnaire des auteurs de tous les temps et de tous les pays, 20, 1
  3. ↑ Dizionario Biografico degli Italiani (olasz nyelven), 1960 (Hozzáférés: 2016. február 5.)
  4. ↑ a b Národní autority České republiky. (Hozzáférés: 2019. november 23.)

Források

  • Étienne Gilson: A középkori filozófia története. Budapest: Kairosz Kiadó. 2015. ISBN 9789636627850  , 580–581. o.

Kapcsolódó szócikkek