1247
Ez a cikk a 1247 kérdésével foglalkozik, amely jelentős jelentőségűvé vált a társadalom különböző területein. A 1247 az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség érdeklődésének témájává vált, a tanulás és a mindennapi élet különböző területein gyakorolt hatása és jelentősége miatt. Az elmúlt évtizedekben a 1247 kutatások, viták és elmélkedések tárgya volt, amelyek lehetővé tették jelentőségének jobb megértését és értékelését. Ebben az értelemben ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó és gazdagító látásmódot kínáljon a 1247-ről, amely az üggyel kapcsolatos különböző szempontokat, megközelítéseket és véleményeket tárgyalja.
| 1247 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1247 |
| Ab urbe condita | 2000 |
| Bahái naptár | -597 – -596 |
| Berber naptár | 2197 |
| Bizánci naptár | 6755 – 6756 |
| Buddhista naptár | 1791 |
| Burmai naptár | 609 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1239 – 1240 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1302 – 1303 |
| Shaka Samvat | 1169 – 1170 |
| Holocén naptár | 11247 |
| Iráni naptár | 625 – 626 |
| Japán naptár | 1907 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 3943–3944 |
| Kopt naptár | 963 – 964 |
| Koreai naptár | 3580 |
| Muszlim naptár | 644 – 645 |
| Szeleukida naptár | 1558–1559 |
| Örmény naptár | 696 ԹՎ ՈՂԶ |
| Thai szoláris naptár | 1790 |
| Zsidó naptár | 5007 – 5008 |
Évszázadok: 12. század – 13. század – 14. század
Évtizedek: 1190-es évek – 1200-as évek – 1210-es évek – 1220-as évek – 1230-as évek – 1240-es évek – 1250-es évek – 1260-as évek – 1270-es évek – 1280-as évek – 1290-es évek
Évek: 1242 – 1243 – 1244 – 1245 – 1246 – 1247 – 1248 – 1249 – 1250 – 1251 – 1252
Események
- IV. Béla király – a tatárok elleni védelem céljából – a Szörényi bánságba telepíti le a Johannita lovagrendet.[1]
- A türingiai örökösödési háború kezdete.[2]
- IV. Ince pápa misszionáriusokat küld a mongolok megtérítésére.
- Az egyiptomi szultanátus ellenőrzése alá vonja Jeruzsálem városát.
- A beauvais-i Szent Péter-katedrális építésének kezdete.
- IV. Béla serege legyőzi az országba betörő Harcos Frigyes osztrák őrgróf hadait, aki maga is elesik a csatában.
- Makó első írásos említése Vlnuk alakban.
- A muszlimok elfoglalják a szentföldi Askalon városát.[3]
- Buda megalapítása
- A pápai legátus megkoronázza IV. Haakon norvég királyt, a korabeli Norvégiában szokatlan szertartáson.[4]
- IV. Ince pápa alaptalannak nyilvánítja a zsidók elleni vérvádat.[5]
Születések
- Aragóniai Izabella, III. Fülöp francia király felesége († 1271)
- II. János hainaut-i gróf († 1304)
Halálozások
- február 16. – Raspe Henrik német ellenkirály, Türingia grófja (* 1204 körül)
- július 10. – Buzád nembeli István zágrábi püspök
- augusztus 31. – Konrád lengyel fejedelem (* 1187)
Jegyzetek
- ↑ Veszprémi László: „Vilissimi et pessimi”: Megjegyzések a katonai segédnépek XII–XIII. századi történetéhez. Hadtörténelmi Közlemények, CXXVIII. évf. 1. sz. (2015) 155. o. ISSN 0017-6540
- ↑ Frigyes (28.). In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
- ↑ Askalon. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
- ↑ Britannica Hungarica nagylexikon 11. (Gyógypedagógia–herpangina). Főszerk. Nádori Attila. : Kossuth. 2013. 41. o. ISBN 978-963-09-6805-8
- ↑ Vérvád. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
