Rácz József (pszichiáter)

Rácz József
Életrajzi adatok
Született1957. április 28. (67 éves)
Budapest
Születési neveRácz József György
Ismeretes mintpszichiáter
addiktológiai szakértő
Állampolgárságmagyar
GyermekekRácz Péter Márton
LakhelyBudapest
Iskoláibudapesti Madách Imre Gimnázium
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE), általános orvos (1981)
Pályafutása
Szakterületpszichológiatudomány
Kutatási területDroghasználók kvalitatív szociológiai és pszichológiai vizsgálata
Tudományos fokozata klinikai orvostudományok kandidátusa (1994)
Habilitáció (2000)
a pszichológiatudományok doktora (2010)
Munkahelyek
ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Pszichológiai Intézet, Pszichológiai Tanácsadás Tanszékegyetemi tanár
Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Addiktológiai Tanszéktanszékvezető egyetemi tanár
Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítványszakmai igazgató
Jelentős munkáiA drogfogyasztó magatartás. 1988, Medicina Kiadó, Budapest.
weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rácz József témájú médiaállományokat.

Rácz József (Budapest, 1957. április 28. –) magyar orvos, pszichiáter szakorvos, pszichoterapeuta szakorvos, a Semmelweis Egyetem tanszékvezető és az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.

Életpályája

Rácz József 1975-ben érettségizett a budapesti Madách Imre Gimnáziumban. 19751981 között a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) Általános Orvostudományi Kar hallgatója.

Egyetemistaként részt vett az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK), témavezetői Czobor Pál és Vitrati József voltak. Az OTDK témája az ún. „csöves jelenség” kvalitatív eszközökkel vizsgált kutatása

1981-ben általános orvosként végzett summa cum laude minősítéssel.

Az egyetem elvégzése után két évig az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet Elektroenkefalográfiai (EEG) laboratóriumában dolgozott, és szerzett EEG orvos képesítést.

1983-ban kerül az MTA Pszichológiai Kutatóintézetbe, először annak Pszichofiziológiai Osztályára, 1986-tól a Szociálpszichológiai Osztályra, ahonnan 2011-ben tudományos tanácsadóként távozott.

Az MTA Pszichológiai Intézetben folytatott munkája mellett végezte el a szakorvosi vizsgákhoz szükséges szakmai gyakorlatokat 1985-től 1987-ig az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Tündérhegyi Pszichoszomatikus és Pszichoterápiás Rehabilitációs Osztályán, 1987 és 1989 között az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben (OPNI). 1989-ben pszichiátria szakorvosi vizsgát tett. Részt vett az 1988-ban induló, Erdélyi Ildikó vezette drogambulancia munkájában, majd az OPNI Pszichoterápiás Ambulanciája munkájában pszichiáterként, illetve pszichoterapeutaként vett részt 1992-ig. Közben „szabadinterakciós” önismereti csoportba járt, csoportanalitikus-csoportpszichoterápiás képzést folytatott, és sajátélményű pszichoanalízisben a kandidátusi fokozatig jutott.

1994-ben lett a klinikai orvostudományok kandidátusa. Ugyanebben az évben pszichoterapeuta szakorvosi vizsgát tett.

Kognitív és viselkedéses pszichoterapeuta tanfolyamot is végzett a SOTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján. 1996 és 2006 között külsősként oktatott az ELTE Szociológiai Intézet deviancia szakirányán, kezdetben a devianciák szociológiai elméleteiről, később pedig a kvalitatív módszertanról droghasználók megismerése kapcsán.

1996-ban részt vett az akkori Egészségügyi Főiskola (ma Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar) keretében létrejött Addiktológiai Tanszék megalapításában, és azóta annak tanszékvezetője. Az addiktológiai konzultáns képzés egyik elindítója és annak vezetője.

1996-tól az általa is létrehozott Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány igazgatója. 1996-ban azért alapították meg a Kék Pontot, mert úgy ítélték meg, hogy Magyarországon hiányoznak az olyan intézmények, ahol komplex módon, egy intézmény keretében nyújtanak egészségügyi, szociális és jogi szolgáltatásokat a pszichoaktív szerhasználó klienseknek. Szerintük a szerhasználókat nem lehet pusztán orvosi esetként kezelni. Nem „gondozni” kell, hanem támogatni őket a jobb életminőségük elérésében. A segítő kapcsolat legelső célja a szerhasználat ártalmainak csökkentése.

2000-ben habilitált a Pécsi Tudományegyetemen. 2009-ben védte meg MTA doktori értekezését. 2009-ben nevezték ki egyetemi tanárnak a Semmelweis Egyetemen, majd 2011-ben az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán.

2011-től az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) Pszichológiai Intézet Pszichológiai Tanácsadás Tanszék tanszékvezetője volt, illetve egyetemi tanára, a Kvalitatív Pszichológia Kutatócsoport vezetője.

Oktat a Semmelweis Egyetem, valamint a Pécsi Tudományegyetem és az ELTE Doktori Iskoláiban. 10 doktorandusz témavezetője, közülük öt hallgató szerezte meg a PhD fokozatot.

Óraadó volt a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetében, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola szociális munkás szakán, a szegedi József Attila Tudományegyetemen (JATE), a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskoláján, 2000-től a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán (ma ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Kar), illetve az Orvostovábbképző Intézetnél.

Munkássága

Drogpolitikai szakértőként részt vett a Nemzeti Drogstratégiák kidolgozásában (2000, 2010, 2011) és több hazai: Nemzeti, illetve Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság (1999–2009), Nemzeti Drog Fókuszpont (2005–2009), a Parlament Kábítószerügyi Eseti Bizottságának (2007–2009) szakértője, a III., VIII. és a IX. kerületi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok jelenlegi, illetve korábbi tagja és elnöke, valamint nemzetközi: Európai Tanács Pompidou Csoport, Terápiás Platform magyar szakértője (2007–2010), a Drogok és Drogfüggőség Európai Megfigyelő Központ (EuropeanMonitoring Centre onDrugs and Drug Addiction) Tudományos Tanácsának tagja (2006–2007) szervezet munkájában. Pszichiáterként, illetve addiktológiai szakértőként a Pszichiátriai Szakmai Kollégium tagja volt (2007–2009), majd a helyébe lépő Egészségügyi Szakmai Kollégium, Addiktológiai Tanács tagja 2011-től, amelynek elnöke 2011 és 2016 között, továbbá a Magyar Addiktológiai Társaság elnökségi tagja 1995-től és az elnöke 2010–11-ben.

Kutatási témái között az 1980–1990-es években az droghasználat, a devianciák és az ifjúsági szubkultúrák szerepeltek. A 2000-es évektől elsősorban injekciós droghasználókkal folytatott narratív módszerekkel és a megalapozott elmélet (Grounded Theory) segítségével interjúfeldolgozást, az Atlas.ti szövegfeldolgozó program használatával. A 2010-es évektől kvalitatív pszichológiai módszerekkel kutat, és ezeket oktatja, többek között: Interpretatív Fenomenológiai Analízis (IPA), kvalitatív narratív módszerek, tartalomelemzés és tematikus analízis.

Tudományos közleményei nemzetközi folyóiratokban jelennek meg angol nyelven, addiktológiai tanulmányait itthon publikálja cikkekben és könyvkötetekben. Multidiszciplináris érdeklődési köre számos könyv- és folyóirat-szerkesztést, szaklektorálást tett szükségessé. Publikációi elérhetők és ingyenesen letölthetők.

Hazai és nemzetközi együttműködések, kutatási pályázatok

Kutatási pályázatai során főként marginális csoportok droghasználatával kapcsolatban végzett kutatásokat. Ezzel kapcsolatban vizsgálta a szegregált településen élők új pszichoaktív szer használatát (Magyar Addiktológiai Társaság, Emberi Erőforrások Minisztériuma), ifjúsági szubkultúrákat és városi injekciós droghasználókat az OTKA és kábítószerügyi kutatások (KAB), a Drogabúzus Nemzeti Intézete (National Institute on Drug Abuse), valamint az International VisegradFund keretében, továbbá a roma szerhasználókat (FundaciónSecretariadoGitano), a családi alkoholhasználat és a családi erőszak összefüggéseit (Alc-Viol, DAPHNE, Európai Uniós Network, CHAPAPS: Childrenaffectedbyparentalalcoholproblems, EU ENCARE). Több ártalomcsökkentő kutatásban vett részt: Correlation Network, EurasianHarmReduction Network, EMCDDA, HealthyNightlife, Club Health – Healthy and SaferNightlife of Youth. Kutatásait elsősorban városi etnográfia, majd kvalitatív szociológiai és pszichológiai módszerekkel végezte.

Szerkesztőbizottsági tagságai

Szervezeti tagságok

Díjak, elismerések

Művei

Könyvei

Szerkesztett könyvek Könyvfejezetek (válogatás)

Cikkei (Válogatás)

Jegyzetek

  1. Göncz Dániellel, Harangozó Judittal, Kéthelyi Judittal, Horváth Ágnessel és Szombathelyi Zsolttal) közösen.
  2. Rácz József, Kéthelyi Judit, Harangozó Judit Göncz Dániel, Horváth Ágnes, Szombathelyi Zsolt: Az úgynevezett csöves jelenségről egy fővárosi aluljáró fiatalokból álló csoportosulásnak vizsgálata alapján. Budapest. KISZ KB Ifjúságkutató Csop. 1981
  3. Rácz József: A Z. téri „csövesek”. Világosság, 1984. XXV. évfolyam. 11. szám
  4. Rácz József: Intézményrendszeren kívül szerveződő, káros életvitelű ifjúsági csoportok. Egészségnevelés, 1984. XXV. évfolyam. 4. szám
  5. Rácz József: Sajátos szubkulturális miliőben jelentkező drogfogyasztás példája: egy aluljárós csoportosulás narkózási szokásai. Alkohológia, 1985, 15. évfolyam. 2. szám
  6. Disszertációjának címe: Szociálpszichiátriai vizsgálódások magyarországi drogfogyasztók körében: a droghasználat társas közege és a drogos karrier
  7. Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány
  8. A magyar nyelvű habilitációs előadásának címe: Intravénás droghasználók kockázati magatartásai és a megelőzés lehetőségei: az etnográfiai és a szociálpszichológiai perspektíva; az angol nyelvű habilitációs előadásának címe: Intravenous drug use, risk behaviors and psychosocial circumstances.
  9. A címe: Injekciós droghasználók szociálpszichológiai jellemzői a körükben végzett kvalitatív kutatások alapján.
  10. Rácz József, Országos Doktori Tanács
  11. https://elte.academia.edu/JozsefRacz

Források