Pókmajomfélék
Ebben a cikkben elmélyülünk a Pókmajomfélék lenyűgöző világában. Az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig megvizsgáljuk a Pókmajomfélék minden aspektusát, hogy megértsük a relevanciáját a különböző területeken. Egy részletes és szigorú elemzéssel arra törekszünk, hogy feltárjuk a Pókmajomfélék körül forgó összes szempontot, azzal a céllal, hogy olyan átfogó jövőképet nyújtsunk, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy alaposan megértse ezt a témát. A populáris kultúrára gyakorolt hatástól a gazdaságra gyakorolt hatásig, politikai és jogi vonatkozásain keresztül ez a cikk egy izgalmas utazásba nyúlik bele, amely a Pókmajomfélék minden oldalát feltárja.
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Barnafejű pókmajom (Ateles fusciceps)
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Pókmajomfélék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Pókmajomfélék témájú médiaállományokat és Pókmajomfélék témájú kategóriát. |
A pókmajomfélék (Atelidae) az emlősök (Mammalia) osztályának és a főemlősök (Primates) rendjének egyik újvilági családja.
Korábbi rendszertani besorolásuk
A régebbi rendszerbesorolások az ide tartozó fajokat a csuklyásmajomfélék (Cebidae) családjába sorolták.
Előfordulásuk
A pókmajomfélék Közép- és Dél-Amerika erdős részein élnek. Mexikótól Észak-Argentínáig megtalálhatók.
Megjelenésük
Ezek a majmok kis- és középméretűek, azonban az újvilági majmok között, a pókmajomfélék a legnagyobbak; 34-72 centiméteres a fej-törzs hosszuk. Három csoportjuk közül a bőgőmajmok a legnagyobbak és a pókmajmok a legkisebbek, míg a gyapjasmajmok átmenetet képeznek a két előbbi csoport között. A család legfőbb jellemzője a fogófarok, az úgynevezett „harmadik kéz”, amelynek segítségével a majmok könnyebben és biztonságosabban másznak az egyik fáról a másikra. A farok belső vagy alsó részén nincs szőrzet. A majmok ujjain és lábujjain körmök találhatók. A legtöbb fajnak sötétbarna, szürke vagy fekete a bunda színe, gyakran világosabb mintázattal.[1] A fogak számozása a következő:
Életmódjuk
A pókmajomfélék fánlakó, nappali állatok. A többségük élőhelye az esőerdő, azonban néhány bőgőmajom-faj a szárazerdőkben és az erdős szavannákon is megél. Táplálékuk főleg gyümölcsök és levelek, azonban a kisebb fajok rovarokra is vadásznak. E majomfélék, fajtól függően legfeljebb 25 fős csoportokban élnek. A csoportban egyaránt találhatók nőstények és hímek is. A bőgőmajmok esetében egy hím több nőstényen „uralkodik”, míg más fajok esetében a hímek között ranglétra jön létre.[1]
Szaporodásuk
180-225 napos vemhesség után, a nőstények 1, ritkán 2 kismajmot ellenek. A nőstények általában 1-3 évenként ellenek; meghatározott szaporodási időszakuk nincs.[1]
Rendszerezés
A családba 2 alcsaládot sorolnak
Pókmajomformák
A pókmajomformák (Atelinae) alcsaládba 4 nem és 14 faj tartozik:
- Ateles (É. Geoffroy Saint-Hilaire, 1806) – 7 faj
- sárgáshomlokú pókmajom (Ateles belzebuth)
- feketeképű pókmajom (Ateles chamek)
- barnafejű pókmajom (Ateles fusciceps)
- Geoffroy-pókmajom vagy ékes pókmajom (Ateles geoffroyi)
- barna pókmajom (Ateles hybridus)
- fehérképű pókmajom (Ateles marginatus)
- fekete pókmajom (Ateles paniscus)
- Brachyteles (Spix, 1823) – 2 faj
- gyapjas pókmajom (Brachyteles arachnoides)
- északi gyapjasmajom (Brachyteles hypoxanthus)
- Lagothrix (É. Geoffroy Saint-Hilaire, 1812) – 4 faj
- szürke gyapjasmajom (Lagothrix lagotricha)
- barna gyapjasmajom (Lagothrix cana)
- kolumbiai gyapjasmajom (Lagothrix lugens)
- ezüstös gyapjasmajom (Lagothrix poeppingii)
- Oreonax (Thomas, 1927) – 1 faj
- sárgafarkú gyapjasmajom (Oreonax flavicauda) vagy (Lagothrix flavicauda)
Bőgőmajomformák
A bőgőmajomformák (Alouattinae) alcsaládba 1 nem és 10 faj tartozik:
- Alouatta (Lacépède, 1799)
- vöröskezű bőgőmajom (Alouatta belzebul)
- fekete bőgőmajom (Alouatta caraya)
- Coiba-bőgőmajom (Alouatta coibensis)
- barna bőgőmajom (Alouatta fusca vagy Alouatta guariba)
- mellényes bőgőmajom (Alouatta palliata)
- mexikói bőgőmajom (Alouatta pigra)
- vörös bőgőmajom (Alouatta seniculus)
- Alouatta sara
- Alouatta macconnelli
- Alouatta nigerrima
Képek
-
Geoffroy-pókmajom (Ateles geoffroyi) -
Szürke gyapjasmajom (Lagothrix lagotricha) -
Fekete bőgőmajom (Alouatta caraya) hím -
Fekete bőgőmajom (Alouatta caraya) nőstény
Jegyzetek
- ↑ a b c szerk.: Macdonald, D.: The Encyclopedia of Mammals. New York: Facts on File, 361. o. (1984). ISBN 0-87196-871-1
Források
- Groves, Colin (16 November 2005). in Wilson, D. E., and Reeder, D. M. (eds): Mammal Species of the World, 3rd edition, Johns Hopkins University Press, 150-152. ISBN 0-801-88221-4.
- ITIS szerinti rendszerbesorolása
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Atelidae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
