A mai világban a Gyümölcs olyan témává vált, amely az emberek széles körében nagyon fontos és érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a különböző területekre gyakorolt hatása miatt, a Gyümölcs minden korosztálytól és szakmától függetlenül felkeltette az egyének figyelmét és kíváncsiságát. Az évek során a Gyümölcs vita, elemzés és tanulmányozás tárgya volt, és rengeteg információ és vélemény keletkezett róla. Ebben a cikkben a Gyümölcs különböző aspektusait, perspektíváit és lehetséges következményeit tárjuk fel, különböző szempontok alapján foglalkozunk fontosságával, és átfogó képet nyújtunk a témáról.
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
A népnyelv és a konyhaművészet általában gyümölcsnek nevezi a növények édes és húsos termését mint a szilva, alma, dió vagy narancs.
Régen az erdőben élő gyümölcsfák (vadalma, vadkörte, vadcseresznye, kökény, galagonya, berkenye, som) terméseit, mogyorót, málnát, erdei szamócát vagy a tüskés szárú szedret gyűjtögették össze. Később az erdők gyümölcstermő részeit bekerítették, hogy a vadállomány kevésbé férhessen hozzá. Ezeket a bekerített erdőrészeket vadkerteknek nevezték, és a mai települések nevében is felfedezhetők. (Soltvadkert, Érsekvadkert, de Almásfüzitő, Balatonalmádi, Dunaalmás is ilyen vadkertek nevét őrzi.)
Valódi termés (fructus): a virág magházából képződő, a magvakat magába foglaló és védő szerv.
Áltermés: a magházon kívül további más virágrészek vagy más szervek is részt vesznek a felépítésében
A gyümölcs szó gazdasági, felhasználói fogalom. Tudományos igénnyel az ökonómbotanikusok törekszenek a növényvilág hasznosságelvek szerinti csoportosítására. Gyümölcsnek általában az emberi fogyasztásra nyersen és frissen alkalmas terméseket és álterméseket tekintik. A köznyelv többnyire megszorítóbb értelmű, és csak a fás növényeken termő gyümölcsöt tekinti gyümölcsnek (az édes ízt is társítja), míg a tágabb definícióba beleférnek a dinnyék, de akár a frissen fogyasztott paradicsom is. A lágy szárú, egyéves növény frissen és nyersen fogyasztható terméseit, tehát innen nézve inkább gyümölcsnek, a termesztéstechnológia felől inkább zöldségnek szokás nevezni. (A gyakorlatias választóvonal leginkább az, hogy az adott kultúrkörben jellemzően inkább nyersen vagy főzve-sütve fogyasztják-e.)
A két világháború közti korszak alatt Lenz József (1897–1965), gyümölcs-nagykereskedő, kereskedelmi tanácsos, földbirtokos, jelentős szerepet töltött be a hazai gyümölcsök itthoni kereskedésében és kihozatalában, a magyarországi gyümölcstermelés és kereskedése fejlesztésében, valamint a déligyümölcsök behozatalában; a „Lenz Testvérek” gyümölcskereskedő cégé volt a mazsolakereskedés monopóliuma az 1930-as években Magyarországon. Lenz József a „Gyümölcsexportőrök és Importőrök Egyesülete” elnöke, a „Magyar Kereskedelmi Statisztikai és Értékmegállapító Bizottság” tagja, a „Déligyümölcskereskedők Egyesülete” alelnöke, a „Magyar Gyümölcskiviteli Egyesülés” intéző bizottságának a tagja volt ebben a korszakban, valamint 1936-ban és 1937-ben a „Gyümölcs-, Zöldség- és Élelmiszer-kereskedők Országos Egyesülete” elnökjelöltje.[1][2][3][4]
Vitaminok: | A (retinol) |
B1 (tiamin) |
B2 (riboflavin) |
B3 (niacin) |
B6 (Piridoxin) |
B7 (biotin) |
B9 (folsav) |
C (aszkorbinsav) |
E (tokoferol) |
K (fillokinon) |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
(mg) | μg | (mg) | (mg) | (mg) | (μg) | (μg) | (mg) | (mg) | (μg) | |
alma | 0,05 | 50 | 50 | 0,5 | 0,07 | 1 | 6 | 5 | 0,6 | 2,5 |
csipkebogyó | n/a | 100 | n/a | n/a | n/a | n/a | n/a | 400 | n/a | 90 |
fekete ribiszke | 0,1 | 60 | 10 | 0,3 | 0,02 | 2,4 | n/a | 160 | 1 | n/a |
málna | 0,08 | 20 | 30 | 0,4 | 0,05 | 2,3 | n/a | 30 | 1,4 | n/a |
kajszibarack | 1,8 | 20 | 30 | 0,7 | 0,06 | 1,7 | 33 | 10 | 0,5 | n/a |
meggy | 0,3 | 50 | 20 | 0,3 | 0,05 | 0,8 | n/a | 10 | n/a | n/a |
őszibarack | 0,4 | 20 | 20 | 0,9 | 0,07 | 1,8 | 2,5 | 7 | 0,6 | n/a |
szőlő | 0,3 | 50 | 50 | 0,4 | 1,4 | 5,2 | n/a | 5 | n/a | n/a |
szilva | 0,2 | 50 | 20 | 0,5 | 0,04 | 0,1 | 0,9 | 6 | 0,8 | n/a |
napi szükséglet | 0,8 | 1,3 | 1,5 | 1,7 | 2 | 60 | 200 | 60 | 12 | 65 |