Gyümölcs

A mai világban a Gyümölcs olyan témává vált, amely az emberek széles körében nagyon fontos és érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár történelmi jelentősége, akár a különböző területekre gyakorolt ​​hatása miatt, a Gyümölcs minden korosztálytól és szakmától függetlenül felkeltette az egyének figyelmét és kíváncsiságát. Az évek során a Gyümölcs vita, elemzés és tanulmányozás tárgya volt, és rengeteg információ és vélemény keletkezett róla. Ebben a cikkben a Gyümölcs különböző aspektusait, perspektíváit és lehetséges következményeit tárjuk fel, különböző szempontok alapján foglalkozunk fontosságával, és átfogó képet nyújtunk a témáról.

A népnyelv és a konyhaművészet általában gyümölcsnek nevezi a növények édes és húsos termését mint a szilva, alma, dió vagy narancs.

Régen az erdőben élő gyümölcsfák (vadalma, vadkörte, vadcseresznye, kökény, galagonya, berkenye, som) terméseit, mogyorót, málnát, erdei szamócát vagy a tüskés szárú szedret gyűjtögették össze. Később az erdők gyümölcstermő részeit bekerítették, hogy a vadállomány kevésbé férhessen hozzá. Ezeket a bekerített erdőrészeket vadkerteknek nevezték, és a mai települések nevében is felfedezhetők. (Soltvadkert, Érsekvadkert, de Almásfüzitő, Balatonalmádi, Dunaalmás is ilyen vadkertek nevét őrzi.)

A La Boqueria piac Barcelonában
Tradicionális szicíliai édesség a marcipánból készült „gyümölcs” (Frutta di Martorana)

Termés vagy gyümölcs

Valódi termés (fructus): a virág magházából képződő, a magvakat magába foglaló és védő szerv.

Áltermés: a magházon kívül további más virágrészek vagy más szervek is részt vesznek a felépítésében

A gyümölcs szó gazdasági, felhasználói fogalom. Tudományos igénnyel az ökonómbotanikusok törekszenek a növényvilág hasznosságelvek szerinti csoportosítására. Gyümölcsnek általában az emberi fogyasztásra nyersen és frissen alkalmas terméseket és álterméseket tekintik. A köznyelv többnyire megszorítóbb értelmű, és csak a fás növényeken termő gyümölcsöt tekinti gyümölcsnek (az édes ízt is társítja), míg a tágabb definícióba beleférnek a dinnyék, de akár a frissen fogyasztott paradicsom is. A lágy szárú, egyéves növény frissen és nyersen fogyasztható terméseit, tehát innen nézve inkább gyümölcsnek, a termesztéstechnológia felől inkább zöldségnek szokás nevezni. (A gyakorlatias választóvonal leginkább az, hogy az adott kultúrkörben jellemzően inkább nyersen vagy főzve-sütve fogyasztják-e.)

A két világháború közti korszak alatt Lenz József (18971965), gyümölcs-nagykereskedő, kereskedelmi tanácsos, földbirtokos, jelentős szerepet töltött be a hazai gyümölcsök itthoni kereskedésében és kihozatalában, a magyarországi gyümölcstermelés és kereskedése fejlesztésében, valamint a déligyümölcsök behozatalában; a „Lenz Testvérek” gyümölcskereskedő cégé volt a mazsolakereskedés monopóliuma az 1930-as években Magyarországon. Lenz József a „Gyümölcsexportőrök és Importőrök Egyesülete” elnöke, a „Magyar Kereskedelmi Statisztikai és Értékmegállapító Bizottság” tagja, a „Déligyümölcskereskedők Egyesülete” alelnöke, a „Magyar Gyümölcskiviteli Egyesülés” intéző bizottságának a tagja volt ebben a korszakban, valamint 1936-ban és 1937-ben a „Gyümölcs-, Zöldség- és Élelmiszer-kereskedők Országos Egyesülete” elnökjelöltje.[1][2][3][4]

A gyümölcsök felosztása

Mérsékelt égövi gyümölcsök

Termesztett gyümölcsök

Vadgyümölcsök

Déligyümölcsök

Jegyzetek

  1. Az Est, 1936. június (27. évfolyam, 126–146. szám)1936-06-19 / 139. szám
  2. Ujság, 1927. augusztus (3. évfolyam, 173–196. szám) 1927.08.18 / 187. szám
  3. Pesti Napló, 1936. szeptember (87. évfolyam, 199–223. szám) 1936.09.11 / 207. szám
  4. Napi Hírek, 1938. június 23.

További információk

Commons:Category:Fruit
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyümölcs témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek