Pásztorgém

A modern világban a Pásztorgém alapvető szerepet tölt be társadalmunkban! Akár a kultúrára, a művészetre, a politikára vagy a technológiára gyakorolt ​​hatása révén, a Pásztorgém kitörölhetetlen nyomot hagyott az emberiség történelmében. Az ókortól a digitális korszakig a Pásztorgém tanulmányozás, csodálat és vita tárgya volt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Pásztorgém hatását a mindennapi élet különböző aspektusaira, elemezve múltbeli hatását, relevanciáját a jelenben és lehetséges következményeit a jövőben. Kezdjük a Pásztorgém történelmi jelentésének vizsgálatával, majd elmélyülünk a mai fontosságában, és előrevetítjük lehetséges fejlődését az elkövetkező években. Készüljön fel, hogy felfedezze a lehetőségek végtelen univerzumát a Pásztorgém körül!

Pásztorgém
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Aequornithes
Rend: Gödényalakúak (Pelecaniformes)
Család: Gémfélék (Ardeidae)
Alcsalád: Gémformák (Ardeinae)
Leach, 1820
Nem: Bubulcus
Bonaparte, 1855
Faj: B. ibis
Tudományos név
Bubulcus ibis
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Ardea ibis Linnaeus, 1758
  • Ardeola ibis (Linnaeus, 1758)
  • Bubulcus bubulcus
  • Buphus coromandus (Boddaert, 1783)
  • Cancroma coromanda (Boddaert, 1783)
  • Egretta ibis (Linnaeus, 1758)
  • Lepterodatis ibis (Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pásztorgém témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pásztorgém témájú médiaállományokat és Pásztorgém témájú kategóriát.

A pásztorgém (Bubulcus ibis) a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a gémformák (Ardeinae) alcsaládjába tartozó faj.

A Bubulcus madárnem egyetlen faja, bár egyes ornitológusok a keleti és a nyugati állományokat két külön, önálló fajként kezelik.

Előfordulása

Dél-Európában, Afrikában, Madagaszkáron és Közép- és Dél-Ázsiában fészkel. Az utóbbi időben feltűnt az amerikai kontinensen, Óceániában és Ausztráliában is. Nem ragaszkodik annyira a vizes élőhelyhez, mint a többi gémféle, néha növényevők által látogatott hegységek közelében is megtelepszik.Hozzánk legközelebb a Duna-deltában költ. Magyarországon eddig főleg az alföldi területeken (Hortobágy, Kiskunság, Dél-Alföld) figyelték meg. Az észlelések száma az utóbbi évtizedben jelentősen megnőtt. A Hortobágyon 2011-ben már a költését is feltételezték.

Alfajai

  • Bubulcus ibis coromandus (Boddaert, 1783)
  • Bubulcus ibis ibis (Linnaeus, 1758)
  • Bubulcus ibis seychellarum (Salomonsen, 1934)

Megjelenése

Testhossza 48–53 centiméter, szárnyfesztávolsága 90–96 centiméter, testtömege pedig 300–400 gramm. Zömök testű, kurta nyakú, rövid, de erős csőrű, alacsony lábú madár. Tollazata hófehér, nászruhában a feje teteje, melle és háta hosszas rozsdavörös dísztollakkal. A szem világossárga, a kantár és szemsáv zöldessárga. A csőre narancsszínű, a lába vörössárga.

Életmódja

A melegégövi tájakon növényevők hátáról szedegeti az élősködőket, míg fészkelőhelyein, rovart, békát, apróbb halakat eszik.

Nászruhában
és a röpképe

Szaporodása

Más gémfajokkal nagy telepeket alkot. Fára építi csésze alakú fészkét, nád felhasználásával. Fészekalja 4-6 kékesfehér tojásból áll, melyen a pár felváltva kotlik 21-25 napig.

A tojása
és a fiókája

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon alkalmi vendég, legtöbbször június-augusztus hónapokban.

Védettsége

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.

Források

További információk