Újmadárszabásúak

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Újmadárszabásúak-et és annak a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását. Megjelenése óta a Újmadárszabásúak végtelenül sok véleményt és vitát generált, és visszatérő beszédtéma lett. Az elmúlt években a Újmadárszabásúak még nagyobb relevanciára tett szert, és olyan sokrétű szempontokat is befolyásol, mint a politika, a gazdaság, a kultúra és a technológia. Ezeken az oldalakon végig fogjuk vizsgálni, hogy a Újmadárszabásúak milyen különböző szögekből közelíthető meg, megvizsgálva annak következményeit és kihívásait a mai világban. Kétségtelen, hogy a Újmadárszabásúak továbbra is gondolkodásra és elemzésre ad okot, és ez a cikk a fontosságára és jelentőségére próbál rávilágítani.

Újmadárszabásúak
Evolúciós időszak: Kora kréta – jelen
Mandarinréce (Aix galericulata)
Mandarinréce (Aix galericulata)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Neognathae
Pycraft, 1900
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Újmadárszabásúak témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Újmadárszabásúak témájú médiaállományokat és Újmadárszabásúak témájú kategóriát.

Az újmadárszabásúak vagy tarajos szegycsontúak (Neognathae) a madarak (Aves) osztályának egyik alosztályágát alkotják. Ez a csoport magában foglalja csaknem az összes ma élő madarat, közel 10 000 faj tartozik ide. Testvércsoportjuk a futómadár-szabásúak (Palaeognathae) alosztályága.

Testfelépítés

Felépítésükre jellemző, hogy szájpadjuk csontos elemei kicsi és könnyű csontokká egyszerűsödtek. Tarajos szegycsontú madarak, a szegycsonton jól fejlett taraj (carina) található, amely a repülőizmok tapadási helyéül szolgál.

Túlnyomó többségük a szárnyait mozgásszervként használja. Legtöbb fajuk röpképes, röpképtelen fajaik többségében a szárny az úszást szolgáló evező-szervvé módosult. Egyes csoportjaik szárnyukkal evezni és repülni egyaránt tudnak, ilyenek például az alkák és a búvárok.

Néhány fajnál a szárnyak kapaszkodó szervként is működnek, különösen fiókakorban, itt a szárnyak ujjain funkcionális karmok lehetnek, mint például a hoacin esetében.

Emlősöktől elzárt, szárazföldtől távoli szigeteken kialakult néhány olyan fajuk, mint például a dodó, melyeknél a szárny másodlagosan elveszítette a mozgásszervi funkciót.

Rendszerezés

Az alábbi rendszertani felsorolás Jarvis, E.D. et al. (2014),[1] valamint Yury, T. et al. (2013)[2] filogenetikus rendszertana alapján van felállítva:

Jegyzetek

  1. ↑ Jarvis, E.D. et al. (2014) Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds. Science, 346(6215):1320-1331.
  2. ↑ Yuri, T. et al. (2013) Parsimony and Model-Based Analyses of Indels in Avian Nuclear Genes Reveal Congruent and Incongruent Phylogenetic Signals. Biology, 2(1):419-444. doi:10.3390/biology2010419

Források

  • Mindell, David P. & Brown, Joseph W. (2005): The Tree of Life Web Project - Neornithes. Version of 2005-DEC-14. Hozzáférés ideje: 2008-JAN-08.
  • Mindell, David P.; Brown, Joseph W. & Harshman, John (2005): The Tree of Life Web Project - Neoaves. Version of 2005-DEC-14. Hozzáférés ideje: 2008-JAN-08.

További információk