Aequornithes

A mai világban a Aequornithes a társadalom egésze számára nagyon fontos és érdekes témává vált. Akár a mindennapi életre, akár a globális gazdaságra gyakorolt ​​hatása, akár az emberiség történetében betöltött szerepe miatt, a Aequornithes olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen. A kezdetektől a mai fejlődésig a Aequornithes előtte és utána is megjelölte azt a módot, ahogyan az emberek érzékelik a körülöttük lévő világot. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Aequornithes hatását az élet különböző aspektusaira, és megvizsgáljuk következményeit és relevanciáját a modern társadalomban.

Aequornithes
Evolúciós időszak: Késő kréta (Lehetséges búvármadarak találhatóak ebből a korból ) napjainking 70–napjainkig Ma
Tasmán albatrosz (Thalassarche cauta)
Tasmán albatrosz (Thalassarche cauta)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
kládok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Aequornithes témájú rendszertani információt.

Az aequornithes (a latin aequor, a víz kiterjedése + ógörög ornithes, madarak), vagy valódi vízi madarak[1] a legkevésbé kiterjedt klád, melybe a búvárfélék és a kárókatonafélék tartoznak bele.[2]

A csoport monofíliáját több molekuláris törzsfejlődési tanulmány is alátámasztja.[3][4][5][6]

A madárrendek teljes génvizsgálata alapján a kaguk és a guvatgémek (eurypygiformes) valamint a trópusi madarak három faját magába foglaló trópusimadár-alakúak, egységesen az eurypygimorphae az ardeae kládhoz tartozó aequornithes legközelebbi rokonai.[1]

Aequornithes

búváralakúak



Austrodyptornithes

viharmadár-alakúak (albatroszok és viharmadarak)



pingvinalakúak





gólyaalakúak




szulaalakúak


gödényalakúak


gödényfélék (pelikánok)




papucscsőrű madár



gogó






Íbiszfélék



Gémfélék








A kladogram alapja Burleigh, J.G. et al. (2015)[7]

Jegyzetek

  1. ↑ a b (2014. december 12.) „Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds”. Science 346 (6215), 1320–1331. o. DOI:10.1126/science.1253451. PMID 25504713. PMC 4405904. 
  2. ↑ (2011. február 1.) „Metaves, Mirandornithes, Strisores and other novelties – a critical review of the higher-level phylogeny of neornithine birds”. J Zool Syst Evol Res 49 (1), 58–76. o. DOI:10.1111/j.1439-0469.2010.00586.x. 
  3. ↑ (2008. június 27.) „A Phylogenomic Study of Birds Reveals Their Evolutionary History”. Science 320 (5884), 1763–1768. o. DOI:10.1126/science.1157704. PMID 18583609. 
  4. ↑ (2013) „Parsimony and model-based analyses of indels in avian nuclear genes reveal congruent and incongruent phylogenetic signals”. Biology 2 (1), 419–444. o. DOI:10.3390/biology2010419. PMID 24832669. PMC 4009869. 
  5. ↑ (2013. december 1.) „Identifying localized biases in large datasets: A case study using the Avian Tree of Life”. Mol Phylogenet Evol 69 (3), 1021–32. o. DOI:10.1016/j.ympev.2013.05.029. PMID 23791948. 
  6. ↑ (2015) „Determining the Position of Storks on the Phylogenetic Tree of Waterbirds by Retroposon Insertion Analysis”. Genome Biology and Evolution 7 (12), 3180–3189. o. DOI:10.1093/gbe/evv213. PMID 26527652. PMC 4700946. 
  7. ↑ (2015. március 1.) „Building the avian tree of life using a large-scale, sparse supermatrix”. Molecular Phylogenetics and Evolution 84, 53–63. o. DOI:10.1016/j.ympev.2014.12.003. PMID 25550149.