Poór Ferenc

A mai világban a Poór Ferenc olyan témává vált, amely az egyének széles köre számára nagyon fontos és érdekes. A Poór Ferenc jelentősége abban rejlik, hogy közvetlen hatással van az emberek mindennapi életére, valamint a társadalom különböző aspektusaira. Megjelenése óta a Poór Ferenc nagy vitát váltott ki, és számos tanulmány és kutatás tárgya volt, amelyek célja, hogy megértsék a lényegét és hatását különböző összefüggésekben. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Poór Ferenc jelentését és fontosságát, valamint a mai vonatkozásait.

Poór Ferenc
SzületettPoór Ferenc Imre
1871. szeptember 29.[1]
Pest[2]
Elhunyt1936. április 26. (64 évesen)[3][1]
Szeged[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaVuk Anna Adél Mária
(h. 1900–1936)
SzüleiPoór Imre
Foglalkozása
  • bőrgyógyász
  • egyetemi oktató
Iskolái
SírhelyeFiumei úti sírkert (jobb oldali fasírboltok (J-539))[4]

Poór Ferenc (Budapest, 1871. szeptember 29.[5] – Szeged, 1936. április 26.)[6][7] bőrgyógyász, egyetemi tanár, egészségügyi főtanácsos.

Életpályája

Poór Imre (1823–1897) bőrgyógyász, kórházi főorvos és Birly Paulina (1845–1909) fiaként született.[6] Anyai nagyapja Birly Ferenc (1814–1887)[8] bőrgyáros, háztulajdonos.

Középiskolai tanulmányait 1881 és 1889 között a Kegyes-tanítórendiek Budapesti Főgimnáziumában végezte, majd beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karára.

1896–1897-ben a II. sz. Kórbonctani és Kórszövettani Intézet díjtalan gyakornoka, 1897 és 1899 között a II. sz. Belgyógyászati Kóróda díjtalan gyakornoka, 1899-től a Bőr- és Bujakórtani Intézet díjtalan gyakornoka, 1900 és 1902 között díjazott gyakornoka, 1902 és 1905 között tanársegédje volt. 1905-ben kinevezték a Szent János Kórház bőrgyógyászati rendelőorvosává.

1907-ben a Budapesti Tudományegyetemen a bőrbetegségek kór- és gyógytana című tárgykörből magántanárrá habilitálták.[9] 1910-től a Szent Rókus Kórház, 1913-tól a Szent István Kórház főorvosaként praktizált. 1918-ban egészségügyi főtanácsosi rangot kapott. 1923. május 28-án a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Bőr- és Nemikórtani Tanszékének nyilvános rendes tanára, egyúttal 1936-ig tanszékvezető és a klinika igazgatója volt.

1922-ben a Szent István Akadémia IV. osztályú tagja lett.

A szifiliszre vonatkozó kutatásokat folytatott, ő volt a funkcionális bőrgyógyászati vizsgálatok egyik meghonosítója.

Felesége Vuk Anna (1882–1952) volt, Vuk Alajos és Strobentz Adél lánya, akivel 1900. október 4-én Budapesten, a Ferencvárosban kötött házasságot. Esküvői tanúik Hainiss Géza és Nékám Lajos voltak.[10]

Fontosabb művei

  • A syphilis kórtana és gyógyítása (Budapest, 1914)
  • Dermatológia (Budapest, 1922)
  • A m. kir. Ferenc József tudományegyetem bőr- és nemikórtani klinikája Szegeden 1923/30. (Szeged, 1930)
  • Az orvosi gondolkodás fordulójáról (Budapest, 1931)

Jegyzetek

  1. ↑ a b c Magyar életrajzi lexikon. Magyar életrajzi lexikon . Akadémiai Kiadó, 1967 (Hozzáférés: 2022. június 21.)
  2. ↑ PIM-névtér. (Hozzáférés: 2022. november 9.)
  3. ↑ Base biographique (francia nyelven). Bibliothèque interuniversitaire de Santé
  4. ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=41&layout=s
  5. ↑ Születési bejegyzése a győri római katolikus keresztelési akv. 53/1871. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. április 2.)
  6. ↑ a b Szegedi "A" jelzésű állami halotti anyakönyv 488/1936.
  7. ↑ Gyászjelentése (1936). (Hozzáférés: 2025. április 2.)
  8. ↑ Birly Ferenc gyászjelentése. (Hozzáférés: 2025. április 2.)
  9. ↑ Budapesti Közlöny, 1907. december 1. (41. évfolyam, 275. szám)
  10. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 825/1900. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. április 2.)

Források

  • A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.
  • Magyar életrajzi lexikon. arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. április 1.)
  • Magyar katolikus lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2023. április 1.)
  • Szegedi egyetemi almanach 1921-1995. Szerk. Szentirmai László, Iványi Szabó Éva, Ráczné Mojzes Katalin. Szeged, Hungaria, 1996